Az eredetileg villamosmérnökként végzett, majd fizikából doktorált, idén harminchét éves biológiai észlelőrendszerekhez és harmadik generációs napelemekhez fejleszt újszerű megoldásokat. A cél olyan nanorészecske létrehozása, amelyet élő szervezetben is biztonsággal fel lehet használni. Így lehetőség nyílik a nanorészecskék orvosi alkalmazására, súlyos betegségek, például a rák fejlődésének nyomon követésére, illetve célzott kezelésére. A kutató a harmadik generációs napelemek esetében olyan költséghatékony és egyben környezetbarát megoldásokat keres pontos számításokkal, amelyek a jelenlegi napelemek hatásfokát nagymértékben tudják javítani. A fiatal kutató az eredményhirdetésen a Magyar Tudományos Akadémiát alapító Gróf Széchenyi Istvánt idézte. Eszerint egy ország ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. Gali Ádám azt hangsúlyozta, hogy ez napjainkban legalább annyira igaz, mint Széchenyi korában volt.



A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével