Az eredetileg villamosmérnökként végzett, majd fizikából doktorált, idén harminchét éves biológiai észlelőrendszerekhez és harmadik generációs napelemekhez fejleszt újszerű megoldásokat. A cél olyan nanorészecske létrehozása, amelyet élő szervezetben is biztonsággal fel lehet használni. Így lehetőség nyílik a nanorészecskék orvosi alkalmazására, súlyos betegségek, például a rák fejlődésének nyomon követésére, illetve célzott kezelésére. A kutató a harmadik generációs napelemek esetében olyan költséghatékony és egyben környezetbarát megoldásokat keres pontos számításokkal, amelyek a jelenlegi napelemek hatásfokát nagymértékben tudják javítani. A fiatal kutató az eredményhirdetésen a Magyar Tudományos Akadémiát alapító Gróf Széchenyi Istvánt idézte. Eszerint egy ország ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik. Gali Ádám azt hangsúlyozta, hogy ez napjainkban legalább annyira igaz, mint Széchenyi korában volt.
agrártudomány
bölcsészettudomány
hittudomány
műszaki tudomány
művészet
orvostudomány
társadalomtudomány
természettudomány
Egyéb
Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…] 
Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.
[...] Bővebben! 
Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?
[...] Bővebben! 
Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…] A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével
