díjazott

Szabadics János 2001-ben végzett biológusként a Szegedi Tudományegyetemen, ugyanitt folytatta doktori tanulmányait Tamás Gábor vezetésével. Az itt töltött évek alatt megismerkedett a legmodernebb neurobiológiai vizsgálati módszerekkel, napjaink agykutatásának rejtelmeivel, fontos kérdéseivel és hozzájárult a laboratórium nemzetközileg is igen nagyra értékelt tudományos sikereihez. Egy másfél éves posztdoktori időszak után dr. Soltész Iván laboratóriumában folytatta munkáját az irvine-i Kaliforniai Egyetemen. Az ott töltött közel négy év alatt további fontos felfedezésekhez járult hozzá és érdeklődése olyan alapkutatási kérdések felé terelődött, amelyek azon túl, hogy az agykéreg alapvető működését írják le, elősegíthetik az epilepszia kialakulásának jobb megértését.

Szabadics János egyik  legfontosabb sikere az volt, hogy sikerült elsajátítania egy olyan vizsgálati módszert, amely újszerű módon közelíti meg az idegrendszert alkotó idegsejtek vizsgálatát és a világon csak néhány laboratórium számára érhető el. Miután elhatározta, hogy a sikeres posztdoktori évek után saját kutatócsoportot alapít, számos nemzetközi kutatóintézet és egyetem kereste meg ajánlatával (pl. Oxfordi Egyetem, Helsinki Egyetem, San Francisco-i Egyetem, a marseille-i INSERM intézet).

Szabadics János a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében alapít kutatócsoportot a Network of European Neuroscience Institutes által is támogatott kutatási programmal. A Lendület Fiatal Kutatói Program és az időközben  elnyert angliai Wellcome Trust (International Senior Research Fellowship) által nyújtott forrásokat olyan új kutatási témák elindítására szeretné felhasználni, amelyek nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is egyedülálló tudományos kérdéseket válaszolnak meg, hozzájárulva ezzel az általunk ismert legbonyolultabb anyagi struktúra, az agyunk működésének megértéséhez fiziológiás és pathológiás körülmények között.

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Oct 16, 2018 | 14:27 pm
Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közötti egyeztetésről – 2018. október 16.
Oct 11, 2018 | 00:00 am
„Az olasz gondolkodás történetével foglalkozó munkáiért” Kelemen János akadémikus kapta az idei Galilei-díjat. Az elismerést október 6-án Pisában adták át az MTA rendes tagjának, az ELTE professor emeritusának.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR