díjazott

Szabadics János 2001-ben végzett biológusként a Szegedi Tudományegyetemen, ugyanitt folytatta doktori tanulmányait Tamás Gábor vezetésével. Az itt töltött évek alatt megismerkedett a legmodernebb neurobiológiai vizsgálati módszerekkel, napjaink agykutatásának rejtelmeivel, fontos kérdéseivel és hozzájárult a laboratórium nemzetközileg is igen nagyra értékelt tudományos sikereihez. Egy másfél éves posztdoktori időszak után dr. Soltész Iván laboratóriumában folytatta munkáját az irvine-i Kaliforniai Egyetemen. Az ott töltött közel négy év alatt további fontos felfedezésekhez járult hozzá és érdeklődése olyan alapkutatási kérdések felé terelődött, amelyek azon túl, hogy az agykéreg alapvető működését írják le, elősegíthetik az epilepszia kialakulásának jobb megértését.

Szabadics János egyik  legfontosabb sikere az volt, hogy sikerült elsajátítania egy olyan vizsgálati módszert, amely újszerű módon közelíti meg az idegrendszert alkotó idegsejtek vizsgálatát és a világon csak néhány laboratórium számára érhető el. Miután elhatározta, hogy a sikeres posztdoktori évek után saját kutatócsoportot alapít, számos nemzetközi kutatóintézet és egyetem kereste meg ajánlatával (pl. Oxfordi Egyetem, Helsinki Egyetem, San Francisco-i Egyetem, a marseille-i INSERM intézet).

Szabadics János a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében alapít kutatócsoportot a Network of European Neuroscience Institutes által is támogatott kutatási programmal. A Lendület Fiatal Kutatói Program és az időközben  elnyert angliai Wellcome Trust (International Senior Research Fellowship) által nyújtott forrásokat olyan új kutatási témák elindítására szeretné felhasználni, amelyek nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is egyedülálló tudományos kérdéseket válaszolnak meg, hozzájárulva ezzel az általunk ismert legbonyolultabb anyagi struktúra, az agyunk működésének megértéséhez fiziológiás és pathológiás körülmények között.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR