Régész és latin tanár. 1989-től egyetemi tanár, 1993-99-ig az ELTE rektora, jelenleg a Régészettudományi Intézet igazgatója. 1988 óta a bibractei magyar ásatás és a magyarországi magyar-francia ásatások vezetője. Könyvei és tanulmányai jelentek meg az ókori görög művészetről, a kelták történetéről. Rendszeresen tanít külföldön. Az MTA rendes, a Francia Akadémia, a Barcelonai Királyi Akadémia, a Német Régészeti Intézet és az Athéni Régészeti Társulat levelező tagja.





A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével