Pszichológus és nyelvész, a BME Kognitív Tudományi Tanszékén egyetemi tanár, az MTA és az Academia Europaea tagja. Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a BME mellett számos helyen vendégtanárkodott Európában és az Egyesült Államokban. Nyelvpszichológiával, a nyelvi fejlődés kísérleti pszichológiai vizsgálatával, a mondatmegértés meghatározóival, a mondatközi viszonyok értelmezésével, ill. megismeréstudománnyal foglalkozik. Jelenlegi témája a fejlődési zavarok értelmezése. Jelentős eredményeket ért el a kognitív tudomány gépies és biológiai modelljeinek összevetése, a modularitás fogalmának tisztázása, ill. annak története terén. A pszicholingvisztikában a mondatmegértés, a megismerés és nyelv viszonyát a téri kifejezések használatának függvényében vizsgálja. Pszichológiatörténeti kutatásai a korai evolúciós és a társas modellek viszonyára irányulnak. A Magyary Zoltán Közalapítvány elnöke (2008-tól), korábban az MTA főtitkárhelyettese (2005-2008), a Magyar Filozófiai Társaság elnöke (1998-2002), az MTA Bolyai Kuratóriumának tagja (1998-2006) és a Széchenyi Professzori Ösztöndíj Bizottság tagja (1998-2001) volt. A Central European Cognitive Science Association alapító elnöke (2009). Az Acta Linguistica, a Journal of Evolutionary Psychology, a Learning and Perception c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, a Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője (1998-). Számos díjat elnyert, közöttük az Akadémiai Díjat (1996), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (2006) és a Széchenyi-díjat (2010). Több mint 500 publikációja jelent meg, melyekre mintegy 1500 szakirodalmi hivatkozása van.





A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével