1935. augusztus 30-án születtem Miskolcon. Apám orvos, édesanyám könyvelő volt. Feleségem, dr. Takács Mara gépészmérnök, három felnőtt fiam van.
Az általános iskolát 1949-ben Újdiósgyőrben fejeztem be. Középiskolás éveim a Diósgyőri Gimnáziumban döntő befolyással voltak későbbi pályaválasztásomra. Dr. Szabó Gyula tanárom (hivatásos csillagász és amatőr meteorológus) aktív tudományos életet szervezett az iskola csillagászati és meteorológiai szakkörének keretében, melynek két éven át diákvezetője voltam. A szakkörben végzett munka alakította ki érdeklődésemet a meteorológia iránt, s ez az érdeklődés az elmúlt 50 év során nem csökkent.
Ehhez azonban sok szerencse kellett. A legnagyobb: 1953-ban felvettek az ELTE TTK meteorológus szakára, ahol 1957-ben védtem meg a diplomámat.
Első munkanapomtól kezdve az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ, korábban OMI) munkatársa vagyok. Munkaviszonyom első hét évében a repülésmeteorológia területén dolgoztam, két évet a Miskolci, öt évet a Ferihegyi Repülőtéren. Ezt követően 1970-ig a Rövidtávú Előrejelző Osztály tudományos munkatársa, majd 1974-ig tudományos csoportvezetője voltam.
1971-ben meghívást kaptam a 17. Szovjet Antarktisz Expedícióban való részvételre. Fél évet töltöttem el a Vize Professzor nevű tudományos kutatóhajón, ezen belül egy hónapot az Antarktisz Mirnij és Vosztok nevű kutatóállomásain az alábbi feladatokkal: a hajó időjárás-előrejelző részlegét vezettem; megírtam a hajó 13. kutatóútjának (54000 km) időjárási krónikáját; hazai megbízás alapján aerosol-méréseket végeztem az Atlanti- és az Indiai-óceán antarktiszi térségében. A mérések eredményeit összefoglaló tudományos dolgozat, amelynek megírásában társszerzőként vettem részt, 1973-ban MTA-díjat nyert.
1974-ben az OMSZ elnöke megbízott a polgári kisgépes repülések (mezőgazdasági, sport-, mentő-, szállítórepülések) meteorológiai biztosításának, kiszolgálásának megszervezésével. A feladatra létrehozott Általános Repülésmeteorológiai Osztály 1975. január 1-én kezdte meg tevékenységét, amelynek vezetését 1978-ig láttam el.
1978-ban a Központi Előrejelző Intézet (KEI) Időjárás-előrejelző Főosztályának lettem a vezetője. Új beosztásomban fő feladatomnak a meteorológiai szolgáltatások mind szélesebb körű gazdasági hasznosítását, új felhasználói területek feltárását tartottam. Hasonló hangsúlyt kaptak a kutatások is, melyek a tudományos szolgáltató feladatot - ezen belül is a veszélyes időjárási jelenségek ultrarövidtávú előrejelzését - alapozták meg és fejlesztették. Szélesebb alapon folytathattam a kitűzött feladat megoldását 1985-től 1989-ig mint a KEI igazgatóhelyettese, majd 1992 végéig, a KEI megszűnéséig az intézet igazgatójaként.
A rendszerváltozást követően, a 90-es évek elején az Meteorológiai Szolgálatot is elérték a társadalmi és politikai átalakulás gazdasági hatásai, a szervezet igen nagyarányú egyszerűsítésre kényszerült, ennek során a KEI is megszűnt. 1993-tól 1988-ig az intézet szolgáltató feladatait folytató, az OMSZ keretében újonnan megalakult Kereskedelmi Szolgáltató Irodát vezettem. Az iroda működésének hat éve alatt reálértékben négyszeresére növelte a pénzügyi szerződések keretében végzett időjárási és éghajlati szolgáltatásokból származó OMSZ-bevételeket.
1973 és 1999 között az ENSZ szakosított szervezeteként működő Meteorológiai Világszervezet két állandó bizottságában (Repülésmeteorológiai és Alaprendszerek Bizottsága) Magyarország hivatalosan bejelentett képviselőjeként tevékenykedtem.
1999. január 1. óta az OMSZ elnökének szakmai főtanácsadója vagyok.
A Magyar Rádióban 1968, a Magyar Televízióban 1972 óta külső munkatársként veszek részt az időjárás-jelentések és környezeti tájékoztatók rendszeres előadásában.
Vissy K.: A felhőmagasság-mérés problémái a Ferihegyi Repülőtéren, In. Légkör, 1962. 2.
Vissy K.: A középtávú előrejelzések beválása Magyarországon (társszerző), In: Időjárás, 1962. 3.
Vissy K.: Új felhőmagasság-mérő a Ferihegyi-repülőtéren, In. Légkör, 1962. 3.
Vissy K.: Leggyakoribb hibák a felhőfajták észlelésében, In: Légkör, 1965. 2.
Vissy K.: Az URH-lánc jelentősége a Balatoni Viharjelző Szolgálatban, In: Légkör, 1968. 3.
Vissy K.: Otcsjot o progyelannoj naucsnoj rabotye vo vremja 13-va putyi NISz "Professzor Vize", Beszámolókötet a Vize Professzor Tudományos Kutatóhajó 13. Kutatóútjáról, Leningrád, 1972.
Vissy K.: Ötvennégyezer kilométer egy tudományos kutatóhajón, In: Légkör 1972. 2. (I. rész), 1972. 3. (II. rész ), 1972. 4. (III. rész), 1973. 1. (IV. rész).
Vissy K.: A légköri aerosol mikrostruktúrája emberi tevékenységtől nem befolyásolt levegőben (társszerző), az MTA által kiírt pályamunka.
Vissy K.: Négy hónap egy tudományos kutatóhajón, In: Pataki Béla Pál (szerk.): Tudományos tudósítóink jelentik, Minerva, Budapest, 1974.
Vissy K.: Concentration, Side Distribution and Chemical Nature of Atmospheric Aerosol Articles in Remote Oceanic Areas (társszerző), Scientific Aerosol, London, 1974.
Vissy K.: Estmation of the Size and Nature of Cloud Nuclei from Aerosol Measurements (társszerző), Gidrometizdat, Moszkva, 1975.
Vissy K.: Meteorológiai kutatóúton két óceánon és a Déli-sarkvidéken, In: Titkos E., Hirling Gy. et al. (szerk.): Magyarok az Antarktiszon, Kossuth Kiadó, Budapest, 1976.
Vissy K.: Az ultrarövidtávú előrejelzések szakmai alapjai és rendszere a Központi Előrejelző Intézetben, OMSZ Hivatalos Kiadványai, LXVI.: 94-101.
Vissy K.: Objektív módszer erős széllel járó anticiklon helyzetek felismertetésére (társszerző), OMSZ Kisebb Kiadványai, 1979. 47.
Vissy K.: Országos Légköri Veszélyjelző és Riasztó Rendszer, OMSZ Hivatalos Kiadványai, LI.
Vissy K.: Várható, nem várható (társszerző), In: Magyarország, XVIII. 15.
Vissy K.: Previsible et emprevisible (társszerző), In: Hungarian Digest, 1981. 5.
Vissy K.: Az időjárás-előrejelzések a népgazdaság szolgálatában, In: Természet Világa, 116. évf., 1985. 6: 254-258.
Vissy K.: Meteorology in the service of civil aviation in Hungary, In: WMO CaeM ATEAM Konferencia Kiadványa, Anaheim-California, 1988.
Vissy K.: Untersuchung des Einfusses der Alpen auf die heftigen Sturme herdorrufenden Gewitter in Ungarn, unter Einbeziehung von Radar und Satelliten Daten, In: 20. Int. Conference on Alpine Kiadványa, Toulouse, 1988.
Vissy K.: Az időjárás-előrejelzés és a tájékoztatás, In: OMSZ Meteorológiai Világnapi Kiadványa, 1988.
Vissy K.: Közlekedés-meteorológia (társszerző), In. Sínek Világa, XXXIX. évf. 1996. 1.
Vissy K.: Éghajlati anomáliák hatása az iparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltatásokra (társszerző), In: Természet Világa, 1996. 1. különszám.
Vissy K.: A földfelszíni közlekedés meteorológiája, In: Természet Világa, 1998. 1. különszám.
Vissy K.: Az óceán egy szinoptikus szemével, In: Egyetemi Meteorológiai Füzetek, 1998. 11: 16-26.
Vissy K.: Időjárás-előrejelzések a médiában: megújult igények, megújult kínálat, In: Egyetemi Meteorológiai Füzetek, 2000. 15: 53-59.
Vissy K.: Az időjárás-előrejelzések 150 éve a gazdasági hasznosítás szempontjából: A meteorológiai szolgáltatás mint üzleti (gazdasági) tényező, In: Egyetemi Meteorológiai Füzetek, 2002. 17: 70-79.
Vissy K.: Szemelvények a meteorológiából I-VII: Vissy Károly meteorológiai iskolája, OMSZ internetes honlapja, http://www.met.hu, SIESTA