1947-ben születtem Budapesten. 1965-ben érettségiztem a Toldy Ferenc Gimnáziumban. 1970-ben angol-olasz szakos tanári diplomát szereztem az ELTE-n. 1970-től 1972-ig gimnáziumi tanár voltam. 1972-ben kerültem az ELTE Angol Tanszékére tanársegédként, majd ugyanott 1978-ban adjunktus, 1995-ben docens lettem. 1990-91-ben az Angol Tanszék vezetője, 1994-1997-ig az Angol-Amerikai Intézet igazgatóhelyettese voltam. 1997-2003-ig az intézet Angol Nyelvészeti Tanszékét vezettem. 1991-93-ban az ELTE BTK Oktatási Reformbizottságának elnöke voltam, részt vettem az új stílusú bölcsészképzés kialakításában. 1997-2001 között Széchenyi-ösztöndíjban, 2001-től Széchenyi István-ösztöndíjban részesültem.
1977-ben doktoráltam "Fonológia és morfo-fonológia az angol tananyagban" című értekezésemmel. 1976-80 között az ELTE iráni szakán folytattam tanulmányokat (az abszolutóriumig bezárólag), hogy nyelvtörténeti és indogermanisztikai tudásomat elmélyítsem. 1994-ben lettem a nyelvtudomány kandidátusa "Hangsúlytalan és félhangsúlyos szótagok az angolban" c. disszertációmmal. Kidolgoztam egy rendszert, mely az angol szavaknak magyarban is elfogadható kiejtését adja meg, s ezt szótár formában kiadtam ("Huron" angol kiejtési kézikönyv).
Oktatási területem az angol nyelvészet, különösen a hangtan, illetve a nyelvtörténet és germanisztika. Érdeklődési körömbe tartozik a jiddis filológia is. Kutatási területembe a magyar hangtan (fonológia) is beletartozik, publikációim jó része e tárgyban született. Komoly tapasztalatot szereztem az angol mint idegen nyelv tanításában, nyelvkönyveket, kiejtési gyakorlókönyveket írtam. Részt veszek az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó szakmai életben mint előadó, szerző és lektor (jelenleg ott vagyok vendégkutató); éveken át koordináltam a "Magyar Fonológiai Munkálat" munkacsoportot, Kiefer Ferenc vezetése alatt.
Jelentősebb külföldi tanulmányutaim: 1973 Reading, Anglia, háromhetes alkalmazott-nyelvészeti továbbképzés; 1975 Cambridge, Anglia, egy félév a "Diploma in Linguistics" posztgraduális képzésben, ahol általános fonetikát és indoeurópai filológiát hallgattam; 1987 Stanford, USA, hathetes "Linguistic Institute" továbbképzés nyelvészeknek, itt főleg fonológiát hallgattam és számítógéphasználatot tanultam.
Meghívott előadóként plenáris előadást tartottam alkalmazott-nyelvészeti témában a TESOL 1993-as atlantai, és az IATEFL 1994-es brightoni konferenciáján. Előadást tartottam továbbá a következő intézményekben: City University of New York; University of California, Irvine; University of Iowa, Iowa City; University of Western Romania, Temesvár. Többször részt vettem az International Phonology Meetingeken (Ausztria), valamint a HILP fonológiai konferenciákon (Amsterdam).
Mindig fontosnak tartottam a tudományos ismeretterjesztést, a nyelvészet iránti érdeklődés felkeltését. Rendszeresen tartok alkalmazott nyelvészeti előadásokat nyelvoktatói konferenciákon, valamint közlök ilyen témájú újságcikkeket (pl. BUKSZ, Magyar Narancs, Népszabadság). 1992-95-ig a Bartók Rádióban tartottam ismeretterjesztő sorozatot "Nyelv-ész-érvek" címmel.
Könyvek
Nádasdy Á., Kálmán L.: Hárompercesek a nyelvről, Osiris, Budapest, 1999.
Nádasdy Á.: "Huron" angol kiejtési kézikönyv, Texoft-Biográf, Budapest, 2000.
Nádasdy Á.: Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről, Magvető, Budapest, 2003.
Könyvfejezetek
Nádasdy Á.: Segmental Phonology and Morpho-phonology, In: Kenesei I. (szerk.): Approaches to Hungarian I. JATE, Szeged, 1985: 225-246.
Nádasdy Á.: A maradandó nyelv, In: Kenesei I. (szerk.): A nyelv és a nyelvek. 2. kiad., Gondolat, Budapest, 1989: 205-228.
Nádasdy Á - Siptár P.: A magánhangzók, In: Kiefer F. (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2: Fonológia. Akadémiai, Budapest, 1994: 42-182.
Nádasdy Á - Kálmán L.: A hangsúly, In: Kiefer F. (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2: Fonológia. Akadémiai, Budapest, 1994: 393-467.
Egyetemi jegyzetek, nyelvkönyvek
Nádasdy Á - Medgyes P.: Angol nyelvkönyv a gimnázium szakosított tantervű II. osztálya számára (haladó csoportok), Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.
Nádasdy Á. (társszerzőkkel): T.I.T. Intensive English - angol középhaladó integrált tananyag. Student's Books I-IV, Teacher's Books I-III., TIT, Budapest, 1976.
Nádasdy Á.: Angol kiejtési gyakorlatok a gimnázium I-IV. osztálya számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.
Nádasdy Á.: Background to English Pronunciation: Phonetics, Phonology, Spelling. (Tanárképzési jegyzet, 1-10. fej.), 2. átdolg. kiad., ELTE Angol-Amerikai Intézet, Budapest, 2002.
Nádasdy Á.: Practice Book in English Phonetics and Phonology, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
Tanulmányok
Nádasdy Á.: A kérdőmondat a magyar és az angol nyelvben, In: Horváth M., Temesi M. (szerk.): Összevető nyelvvizsgálat, nyelvoktatás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972: 242-247.
Nádasdy Á., Barabás A., Kálmán C. Gy.: Van-e a magyarban tulajdonnév?, Nyelvtudományi Közlemények, 1977/79: 138-157.
Nádasdy Á.: Relative Pronouns in English and Hungarian, In: Dezső L. (szerk.): Contrastive Studies, Hungarian-English, Akadémiai, Budapest, 1982, 75-88.
Nádasdy Á. (társszerzőkkel): Topic, Focus and Auxiliaries in Hungarian, Groninger Arbeiten zur germanistischen Linguistik, 1984/ 24: 162-177.
Nádasdy Á.: The exact domain of consonant degemination in Hungarian, In: Szende T. (szerk.), Proceedings of the Speech Research '89 Conference, Linguistics Institute of the Hung. Acad. of Sciences, MTA, Budapest, 1989: 104-107.
Nádasdy Á. (társszerzőkkel): A magyar segédigék rendszere, In: Ált. Nyelvészeti Tanulmányok XVII. Akadémiai, Budapest, 1989, 49-103.
Nádasdy Á.: Consonant length in recent borrowings into Hungarian, Acta Linguistica Acad. Sci. Hung., Vol. 39 , No. 1-4, 1989: 195-213.
Nádasdy Á.: Tenseness in the Phonological System of British RP, Wien, Vienna English Working Papers, Vol 2, Nr. 1, 1993: 45-61.
Nádasdy Á.: Phonetics, Phonology, and Applied Linguistics, Annual Review of Applied Linguistics, XV, Cambridge University Press, 1995: 63-80.
Nádasdy Á.: Zur Sprachentwicklung nach der politischen Wende in Ungarn, In: Heinrich-Böll-Stiftung (Hrsg.) Die Sprache als Hort der Freiheit. Sprachwende und Sprachwandel nach, Köln, Heinrich-Böll-Stiftung, 1989: 63-67.
Nádasdy Á.: A modern és a belőle képzett fogalmak jelentés- és használattörténete, Replika 30, 1998 június: 33-40.
Nádasdy Á.: Das Ursprüngliche ist das Eigentliche, avagy az eredeti és a tényleges, Nyelvtudományi Közlemények 95. ,1996-1997: 139-143.
Filológiai munkák
Nádasdy Á.: Perzsa irodalmi formák, In: Király I. (szerk.): Világirodalmi Lexikon. Akadémiai, Budapest, Vol. X., 1986: 423-424.
Nádasdy Á.: Geoffrey Chaucer (utószó), In: Chaucer, Canterbury mesék, Európa, Budapest, 1987: 681-699.
Nádasdy Á., Bihari J., Rádai P.: Itschele és a világpolitika, In: Kriza Ildikó (szerk.): A hagyomány kötelékében, Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből, Akadémiai, Budapest, 1990: 43-57.
Nádasdy Á.: Tényleg, egy kis takarmány! Új Szentivánéji Álom-fordítás, 2000, 1994/8: 35-42.
Nádasdy Á.: A Walesi bárdok tréfás jiddis fordítása, [Kritikai szövegkiadás, bevezetővel és jegyzetekkel], 2000, 1998/10: 46-60.
Nádasdy Á.: Shakespeare: Drámák: Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, Szentivánéji Álom, Hamlet, [Fordítás, előszó és jegyzetek], Magvető, Budapest, 2001.