Hazánk azon országok közé tartozik, ahol a lakosság egészségi állapotát globális indikátorként jellemző (a halálozási adatokból származtatott) születéskor várható átlagos élettartam mutató lényegesen elmarad még a szerény gazdasági teljesítmény alapján elvárható értéktől is. A magyar népegészségügyi helyzet elemzése az Európai Unió átlagához viszonyítva szinte valamennyi krónikus népbetegség esetében a korai halálozás kockázatának olyan mértékű emelkedését mutatja, mely az ország gazdasági versenyképességét is súlyosan veszélyezteti a humánerőforrás kritikus állapota miatt. Nemzeti sorskérdés tehát, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása alapvető stratégiai célkitűzésként jelenjen meg úgy a tudomány-, mint az egészségpolitika szintjén, s az egymást követő kormányok az egészség-orientált döntés-előkészítést és döntéshozást alapvető kötelességüknek tekintsék és gyakorlatként érvényesítsék.