Andrásfalvy Bertalan
20
02
12
16
Előadó
A rend és a rendezetlenség problémaköre azért érdekes, mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek mindennapjainkat is áthatják. Rend vagy rendetlenség jellemezheti az atomok vagy a mikroszkopikus élőlények világát, ugyanakkor megtalálható az íróasztalunktól kezdve a gondolatainkon át egészen a kollektív viselkedésformáinkig is. Az előadásból megtudhatjuk, hogy az igazán érdekes, változatos jelenségek éppen a két szélső eset, a rend és az összevisszaság határán történnek. Ezen a határvidéken jönnek létre a bonyolult geometriájú alakzatok, az úgynevezett fraktálok, és a különböző, gazdag mintázatokat mutató, részben rendezett csoportos mozgások is.
Tamás Vicsek, physicist and member of HAS, gave a lively and thought-provoking lecture concerning the questions of order and chaos, challenging the frontiers of physics. These topics are relevant as they pose questions we encounter in our everyday life. Order or chaos may be characteristic of atoms or microscopic organisms, but are also terms related to things from our desk to our thoughts, and to the forms of collective human behavior. The most interesting phenomena may be observed on the border of chaos and order. This is where fractals, and other forms of intricate geometry, are born.
Az önálló tudományként egyetemi tanszékkel rendelkező diszciplínák közül a néprajz elismerése és értékelése a legvitatottabb, pedig az idegen népek sajátságainak feljegyzése az ókorra nyúlik vissza. Magyarországon a legendák szerint már Szent Gellért is érdeklődéssel fordult a népi kultúra felé. A néprajz a 19-20. század fordulóján jelent meg a magyar egyetemeken. E tudományág létjogosultságát gyakran megkérdőjelezik, avíttnak vagy éppen nacionalistának tartják. Az előadás ezekre a vádakra is megpróbál válaszolni, miközben felvázolja a néprajztudomány történetét, és bemutatja, hogy a múlt szokásainak ismerete hogyan adhat választ a jelen dilemmáira.
Bertalan Andrásfalvy, professor of ethnography, called our attention to the values of folk heritage in the context of modern culture. The recurrent debates over the status of ethnography as a science may be reconciled by an approach to folk heritage as nothing else but the sum of needs and experiences gathered by a large number of people over the centuries. Traditional folk knowledge often provides more suitable answers to our problems than contemporary techniques. Folk culture helps modern society by safeguarding the humane, emotional component of human life. Customs of childbearing and child rearing, love and sorrow, and festival days are not only "nice", but constitute a living tradition to our very day.
20
03
01
20
Előadó
Az intelligencia szó egyik jelentése alkalmazkodóképesség új helyzetekhez. Ilyen értelemben beszélhetünk tehát anyagok és anyagi rendszerek intelligenciájáról. Az elnevezés az anyagtudomány egy olyan új területére utal, amely az anyag és közvetlen környezete - az élő rendszerekhez hasonló - aktív kapcsolatát igyekszik feltárni és kiaknázni. E tudományág elsődleges célja olyan szintetikus anyagok tervezése, előállítása és tulajdonságainak vizsgálata, amelyek felhasználói szempontból előnyösen reagálnak a környezetből származó hatásokra.
Materials of surprising behavior were the main attractions of the scientific show of Miklós Zrínyi, professor of chemistry, when he introduced intelligent materials to the audience. The title of the lecture, Intelligent materials, may sound strange, although one of the meanings of the word intelligent is "adaptability to new situations". In this sense, we can speak about intelligent materials. This term lends its name to a new branch of material science, which aims to examine and make use of the active relationship of material to its immediate environment, similar to living systems. The main priority of this branch of science is to produce and analyze such synthetic materials that advantageously react to their environment.