Mihály György
20
11
03
08
Előadó

Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Lehet-e a vérképző őssejtekből más szöveteket is létrehozni, alkalmazni az erek, csontok, a szívinfarktus gyógyításában? Mikor válnak alkalmazhatóvá az embrionális őssejtek a gyógyításban? A kuruzslás és a tudomány határán hogy található meg a keskeny helyes út?

The possibilities that stem cells offer for the renewal and restoration of tissues and organs, and new horizons for curing illnesses, all provide ample nourishment for the imagination of doctors and lay people alike. Is it also possible to use haemopoietic stem cells to produce from other tissues and to use these in the treatment of veins, bones or cardiac arrests? When can embryonic stem cells finally be used in medicine? How can we find the correct but narrow path on the boundary between charlatanism and genuine science?

A nanotechnológia azt hasznosítja, hogy a milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják meg, és olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek eltérnek a megszokott viselkedéstől. Az előadás az ilyen effektusok bemutatása mellett olyan új nanotechnológiai megoldásokat is ismertet, amelyek alkalmazása ugrásszerű fejlődést jelentett az elektronikában, optikában, informatikában, és rohamosan terjed az orvostudományban, környezetvédelemben, energetikában is. Megismerjük a nanométeres szerkezetek készítésének két útját: a felülről lefelé haladás („nagyból kicsit”) és az atomi önszerveződés, azaz az „alulról építkezés” elvét. Végül az elmúlt években felfedezett szénalapú nanoszerkezetek által lehetővé tett fejlődési irányokról hallhatunk.

Nanotechnology makes use of the fact that the laws of nature often show a totally different face if we look at them using a scale of one millionth of a millimetre; in such cases we find phenomena diverging from the accustomed behaviour. In addition to describing such effects, the lecture presents new nanotechnology solutions that have brought a leap forward in the development of electronics, optics and informatics and are now rapidly spreading to medicine, environment protection and energetics as well. Two ways of creating nanostructures are presented: from top to bottom (“small from the large”) and atomic self-organisation i.e. “from bottom to top”. Finally, we hear about new vistas of development that have been opened by carbon-based nanostructures discovered in recent years.
20
11
03
18
Előadó

Új korszak kezdetén állunk a fizikában: 2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az Univerzum születéséről alkotott képünket. A kísérletekben használt csúcstechnológiákkal a jövőben az orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában is találkozhatunk. A nagy hadronütköztetőben folyó kutatások, melyek számos magyar szakember és diák részvételével zajlanak, már jelenleg is a nagyközönség érdeklődésének középpontjában állnak. Az új eredmények pedig erősíteni fogják a tudományos kutatásokba vetett bizalmat.

We are at the beginning of a new age in physics: the Large Hadron Collider Ring of CERN, the world’s largest particle accelerator was put into operation in 2009. The new physical results expected from it could basically modify what we know about the deepest structure of material and the birth of the Universe. In the future, cutting-edge technologies applied in these experiments could be used in medical diagnostics, in the processing of large data bases or even in security technology. The research carried out in the large hadron collider (with the participation of many Hungarian scientists and students) is already in the focus of public attention. The new results will strengthen trust in scientific research.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
May 19, 2022 | 00:00 am
A kutatóprofesszort, az Akadémia egykori főtitkárát, az Agrártudományok Osztályának korábbi elnökét a tiszteletére rendezett,„A talajtermékenység fenntartása nélkülözhetetlen természeti erőforrásaink hosszú távú megőrzésében” címmel tartott tudományos tanácskozáson köszöntötték az MTA Székház Dísztermében.
May 18, 2022 | 08:54 am
A SAPEA (Science Advice for Policy by European Academies) és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében mutatják be a SAPEA Improving Cancer Screening in the European Union című jelentését az Akadémia Székházában.A rendezvényen a jelentés elkészítésében közreműködő szakértők előadásait kerekasztal-beszélgetés[…]
May 18, 2022 | 00:00 am
Idén ünnepeljük Lónyay Menyhért születésének kétszázadik évfordulóját. A dualizmus korának jelentős alakját felidéző ünnepi ülésen elmondott emlékbeszédében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke olyan hazafiként méltatta Lónyayt, mint akinek nagy szerepe volt nem csupán Széchenyi István szellemi hagyatékának rendezésében,[…]
May 13, 2022 | 00:00 am
A civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerését elnyerő kutatók között akadémikus, az MTA doktora és az MTA Lendület Programjának nyertese egyaránt megtalálható.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR