Márkus Béla
20
08
04
12
Előadó
A minket körülvevő és a szervezetünket alkotó világot – molekuláinkat, sejtjeinket, baráti körünket – egymásba ágyazott rendszerek hálózatnának foghatjuk fel. Az egyes alrendszereket többé-kevésbé ismerhetjük ugyan, bonyolult és váratlan kölcsönhatásaikat sokszor nem lehet számítással megjósolni. Így bár sok informatikai eszköz áll a rendelkezésünkre, az öröklött információ, a genom információtartalmának megértése mégis nehéz feladat. Az előadás utazásra hív a bioinformatika világába, ahol az emberi gondolkodás és a számítógépek együtt próbálják megérteni a molekulák nyelvét.

The world that surrounds and shapes us – our molecules, cells and circle of friends – may be understood as a network of systems embedded within each other. We may be familiar with some of the sub-systems, but we often cannot calculate their complex and unexpected interactions. And so, even though we have the use of a vast variety of informatics tools, understanding the information content of the inherited information, the genome, is a difficult exercise. This lecture invites the audience on a journey into the world of bioinformatics, where human thought and computers together attempt to understand the language of molecules.

A Mindentudás Egyeteme ezúttal különkiadással jelentkezik, amelyből kiderül, hogy hogyan jutottunk el a térképhasználattól a GPS-ig, azaz a globális helymeghatározó rendszerig. De többek között fény derül arra is, hogy a térinformatika hogyan kapcsolódik az Önkormányzatok munkájához és mi az oka annak, hogy a GPS jóval népszerűbb és sokkal szélesebb körben használt, mint a GIS, vagyis a Földrajzi Információs Rendszer. Az előadó Márkus Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem dékánja.

Encompass reports with a special edition, in which we find out how we navigated from the use of maps to GPS, the Global Positioning System. We also shed light on how spatial informatics is linked to the work of local governments and the reason for the popularity and widespread use of GPS over GIS, the Geogaphical Information System. The lecture is given by Béla Márkus, Dean of the University of West Hungary.

20
08
07
04
Előadó
Előadó
Hogyan működnek a 3 dimenziós mikroszkópok, milyen hatékony gyógymódja van a szorongásnak és milyen óriási lehetőségek rejlenek a törpe méretekben - erre és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a Mindentudás Egyetemének második különkiadása, amelyben a közelmúltban Székesfehérváron megtartott előadássorozatból szemezgettünk. Előadónk: Oberfrank Ferenc, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatója.

How do three-dimensional microscopes work, what are the effective treatments for anxiety and how great is the potential of tiny particles? These and similar questions will be answered in the second special edition of Encompass. Lecturer Ferenc Oberfrank, Director of the Institute of Experimental Medicine, introduces selected highlights from the recent lecture series held in Székesfehérvár.

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 16, 2021 | 09:00 am
Az MTA negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az idei nyertes pályázókat és a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasokat csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett ünnepségen köszöntötték.
Sep 16, 2021 | 00:00 am
Akadémiai támogatás egy kutatói generáció legkiválóbb képviselőinek továbblépéséhez – ez az MTA negyedszázados, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az MTA hagyományos Bolyai-napján a 169 nyertes pályázó mellett köszöntötték a támogatást immár másodszor elnyerő 32 kutatót[…]
Sep 15, 2021 | 00:00 am
A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új[…]
Sep 13, 2021 | 13:34 pm
Négy pontban javasol lépéseket az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM) a különféle területeken jelentkező gyógyszer- és terápiáseszköz-hiány enyhítésére. A szervezet hónapokon át tartó egyeztetés nyomán készült, általános támogatást elnyert, angol nyelvű állásfoglalása cikkünkben olvasható.
Sep 10, 2021 | 09:43 am
A megújult Program immár a teljes kutatói közösség számára kínál lehetőséget, hogy világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatókat vonjanak be hazai kutatócsoportok munkájába.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR