Vonderviszt Ferenc
20
04
10
04
Előadó
Az embereket mindig is izgatta a teljesítményfokozás lehetősége az ókori olimpiáktól napjainkig. Az előadás bemutatja, hogy a gyógyszeripar történetében hogyan jelentek meg a klasszikus doppinganyagok, az idők során milyen kémiai és fizikai módszereket fejlesztettek ki a sportolók teljesítményének fokozására, illetve hogy milyen eljárások születtek a doppingolás elfedésére. Külön hangsúlyt helyez a hormonális teljesítményfokozó szerek megjelenésére és alkalmazására a különböző sportágakban. Végül szóba kerül majd a géndopping, amely a legújabb tiltott módszer a doppinglistán.
From the ancient Greek Olympics to modern times, man has been determined to enhance his sporting performance. The driving force behind a sportsman's preparation is the achievement of the best possible performance and with success comes glory. Anabolic hormones belong to the group of banned performance enhancers. Their long-term use leads to the development of liver disease and damages the heart vessels. The blocking of testosterone secretion causes men's sexual interest to diminish and atrophy of the testicles begins, eventually resulting in a complete inability to procreate. Genetics will play a leading role in future sports research, knowledge of genome-level differences will provide us with state-of-the-art data related to sporting performance. This will provide an opportunity to complement the results of traditional load tests with a genotype test. Genomic research in sport will reveal how performance can be developed in a range of diseases that result in muscle atrophy through the introduction of a gene that would modify muscle metabolism.
A nanotechnológia alapvető célkitűzése olyan parányi szerkezetek előállítása, amelyek rendelkeznek az önszerveződés képességével, s az anyag tulajdonságainak molekuláris szintű szabályozásán nyugszanak. Bár a nanotechnológiára a 21. század ígéretes technológiájaként tekintünk, valójában ősidők óta létezik, hiszen az élő szervezetek molekuláris nanotechnológiát alkalmaznak, bennük elsősorban fehérjékből felépülő, önszerveződő molekuláris gépezetek működnek. Az előadás számos példával illusztrálva mutatja be a biológiai nanorendszerek ámulatba ejtő tulajdonságait, igyekezve arra is fényt deríteni, hogy mi teszi a fehérjéket különösen alkalmassá önszerveződő molekuláris gépezetek építésére.
Nanotechnology is aimed at influencing the structure of matter at the atomic level with the objective of developing tiny machines that are capable of self-assembly. Although we view nanotechnology as a promising 21st century technology, living organisms have been using nanotechnology since ancient times with great success. Self-organising molecular machines of living cells are mainly made of proteins which are able to fulfil complex functions in a highly controlled fashion: they catalyse complex chemical reactions, convert light, chemical and mechanical energy into each other, and can be used to develop linear and rotational motors or programmable assembly systems. The lecture explains what makes proteins particularly suitable for building self-organising molecular systems. Observing examples from nature indicates that molecular nanotechnology has enormous potential. Studying the organisational and functional principles of protein-based machines is valuable in creating or own future capability to build our own nanosize devices, perhaps even more remarkable than those seen in the natural world.
20
04
10
18
Előadó
A 2001. évi kémiai Nobel-díjat megosztva két amerikai és egy japán kutató kapta a királis szintézisek területén végzett munkájukért. A királis szó a görög cheir szóból származik, melynek jelentése: kéz. A bal kezünk és a jobb kezünk úgy viszonylik egymáshoz, mint kép a tükörképéhez. Az élőlényeket felépítő molekulák túlnyomórészt ilyen szimmetria-tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz királisak. A szerves kémia régi célja, hogy olyan előállítási módszereket keressen, amelyek kívánság szerint a képet vagy a tükörképet hozzák létre.
The 2001 Nobel Prize was awarded to Professor B. Sharpless, Professor R. Noyori and pharmaceutical researcher W. Knowles for their work in the field of chiral synthesis. The scientific and technical importance of this discipline is evidenced by the fact that, as a rare exception, an industrial researcher has also been awarded the prize. What is chirality? The best way to illustrate it is perhaps with the relationship of the right and the left hands. These relate to each other as image and mirror image. In the arts there are a number of works demonstrating such a relationship, perhaps, the most well known is Michelangelo's fresco in the Sistine Chapel where the Lord's right hand meets Adam's left hand. The majority of the organic molecules of a living organism are chiral, and, for some as yet unknown reason, only one of the forms is to be found. Such is the limonene that tastes and smells lemon while its mirror image smells orange. There are however, more important differences that can mean a matter of life and death which is why intake of chiral medicines in the appropriate spatial form is so vital.
Hátraugró
Tudományos blogok
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
MTA hírek
Nov 28, 2022 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia 2023-ra is meghirdeti kiválósági programját, amelynek célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával, és ezzel egyidejűleg a fiatal kutatók önállósodási törekvéseinek[…]
Nov 24, 2022 | 07:49 am
Mostantól bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült. Nézze meg, ön hogyan szerepelt volna!
Nov 21, 2022 | 19:25 pm
Életének 75. évében elhunyt Szalai Júlia szociológus, a hazai szociológiai kutatások kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR