Vonderviszt Ferenc
20
04
10
04
Előadó
Az embereket mindig is izgatta a teljesítményfokozás lehetősége az ókori olimpiáktól napjainkig. Az előadás bemutatja, hogy a gyógyszeripar történetében hogyan jelentek meg a klasszikus doppinganyagok, az idők során milyen kémiai és fizikai módszereket fejlesztettek ki a sportolók teljesítményének fokozására, illetve hogy milyen eljárások születtek a doppingolás elfedésére. Külön hangsúlyt helyez a hormonális teljesítményfokozó szerek megjelenésére és alkalmazására a különböző sportágakban. Végül szóba kerül majd a géndopping, amely a legújabb tiltott módszer a doppinglistán.
From the ancient Greek Olympics to modern times, man has been determined to enhance his sporting performance. The driving force behind a sportsman's preparation is the achievement of the best possible performance and with success comes glory. Anabolic hormones belong to the group of banned performance enhancers. Their long-term use leads to the development of liver disease and damages the heart vessels. The blocking of testosterone secretion causes men's sexual interest to diminish and atrophy of the testicles begins, eventually resulting in a complete inability to procreate. Genetics will play a leading role in future sports research, knowledge of genome-level differences will provide us with state-of-the-art data related to sporting performance. This will provide an opportunity to complement the results of traditional load tests with a genotype test. Genomic research in sport will reveal how performance can be developed in a range of diseases that result in muscle atrophy through the introduction of a gene that would modify muscle metabolism.
A nanotechnológia alapvető célkitűzése olyan parányi szerkezetek előállítása, amelyek rendelkeznek az önszerveződés képességével, s az anyag tulajdonságainak molekuláris szintű szabályozásán nyugszanak. Bár a nanotechnológiára a 21. század ígéretes technológiájaként tekintünk, valójában ősidők óta létezik, hiszen az élő szervezetek molekuláris nanotechnológiát alkalmaznak, bennük elsősorban fehérjékből felépülő, önszerveződő molekuláris gépezetek működnek. Az előadás számos példával illusztrálva mutatja be a biológiai nanorendszerek ámulatba ejtő tulajdonságait, igyekezve arra is fényt deríteni, hogy mi teszi a fehérjéket különösen alkalmassá önszerveződő molekuláris gépezetek építésére.
Nanotechnology is aimed at influencing the structure of matter at the atomic level with the objective of developing tiny machines that are capable of self-assembly. Although we view nanotechnology as a promising 21st century technology, living organisms have been using nanotechnology since ancient times with great success. Self-organising molecular machines of living cells are mainly made of proteins which are able to fulfil complex functions in a highly controlled fashion: they catalyse complex chemical reactions, convert light, chemical and mechanical energy into each other, and can be used to develop linear and rotational motors or programmable assembly systems. The lecture explains what makes proteins particularly suitable for building self-organising molecular systems. Observing examples from nature indicates that molecular nanotechnology has enormous potential. Studying the organisational and functional principles of protein-based machines is valuable in creating or own future capability to build our own nanosize devices, perhaps even more remarkable than those seen in the natural world.
20
04
10
18
Előadó
A 2001. évi kémiai Nobel-díjat megosztva két amerikai és egy japán kutató kapta a királis szintézisek területén végzett munkájukért. A királis szó a görög cheir szóból származik, melynek jelentése: kéz. A bal kezünk és a jobb kezünk úgy viszonylik egymáshoz, mint kép a tükörképéhez. Az élőlényeket felépítő molekulák túlnyomórészt ilyen szimmetria-tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz királisak. A szerves kémia régi célja, hogy olyan előállítási módszereket keressen, amelyek kívánság szerint a képet vagy a tükörképet hozzák létre.
The 2001 Nobel Prize was awarded to Professor B. Sharpless, Professor R. Noyori and pharmaceutical researcher W. Knowles for their work in the field of chiral synthesis. The scientific and technical importance of this discipline is evidenced by the fact that, as a rare exception, an industrial researcher has also been awarded the prize. What is chirality? The best way to illustrate it is perhaps with the relationship of the right and the left hands. These relate to each other as image and mirror image. In the arts there are a number of works demonstrating such a relationship, perhaps, the most well known is Michelangelo's fresco in the Sistine Chapel where the Lord's right hand meets Adam's left hand. The majority of the organic molecules of a living organism are chiral, and, for some as yet unknown reason, only one of the forms is to be found. Such is the limonene that tastes and smells lemon while its mirror image smells orange. There are however, more important differences that can mean a matter of life and death which is why intake of chiral medicines in the appropriate spatial form is so vital.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Dec 13, 2018 | 11:22 am
Török Ádám akadémikussal, az MTA főtitkárával készített interjút december 12-én a Klubrádió. Az akadémiai vezető a rendkívüli közgyűlés utáni helyzetről, a várható folytatásról beszélt. Cikkünkből a teljes felvétel meghallgatható.
Dec 13, 2018 | 09:54 am
A Magyar Tudományos Akadémia 2018. december 6-án tartotta 190., rendkívüli közgyűlését az MTA Székházában. A közgyűlésen történt eseményekről korábban részletesen beszámoltunk, ebben a cikkben Lovász László zárszóként elmondott beszédének hangfelvételét közöljük.
Dec 11, 2018 | 15:22 pm
Dec 11, 2018 | 15:06 pm
Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?
Dec 10, 2018 | 18:26 pm
Ide kattintva elérheti a rendkívüli közgyűléssel kapcsolatos anyagainkat.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR