Venetianer Pál
20
02
09
23
Előadó
Az emberi gondolkodás az ember természetének meghatározó eleme, sajátosságait számos tudományág tanulmányozza. Szavakban, kijelentésekben, képekben-képzetekben gondolkozunk. A gondolkodás tartalmaiban, meghatározóiban és működésmódjában érinti a biológiát, a társadalomtudományokat, az eszmék történetét, a logikát, a nyelvtudományt és a filozófiát egyaránt. Az előadás e gazdag képből a pszichológia megközelítését képviseli.
Csaba Pléh, psychologist and member of HAS, examined the basic correlation of thought and language based on a cognitivist concept of representation. Since our behavior is related not to the external stimuli but to the representations thereof, the use of symbols is dominant in the relation of our inner world to the outer world, including social relations. The two basic types of inner models are images and words, and relate to the world in different ways. Thinking in images is the primary and more immediate impression of the world. Words, on the other hand, are linked to the objects arbitrarily, forming a semantic system. There are various theories of the relationship of language and thought based on different philosophical and psychological frameworks. The lecturer is an adherent of the compromise theory.
Naponta bombáznak a hírek egy-egy új betegségokozó gén megismeréséről, a génterápia sikereiről és kudarcairól vagy éppen a genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatos vitákról, viharokról. A tudományos fantasztikus filmeknek és regényeknek is kedvelt témája, hogy hogyan próbálják a gonosz genetikusok manipulálni az embert és a világot. Célom az, hogy segítsem a tájékozódást, az ítéletalkotást, és eloszlassak néhány közkeletű félreértést.
Pál Venetianer, biologist and member of HAS, presented genetics, one of the most popular branches of science. The history of genetics is the story of uninterrupted developments from the early days of the science of heredity through the discovery of the double helix, and to the newest developments of protein research, including a widening range of applications. A breakthrough was recently achieved when, as a result of the Human Genome Project, the nucleotide order of the DNA double helix was defined. This is the first step towards the understanding of this basic functionality of the human organism, as the functions - or meanings - of these sequences are yet hardly known. New prospects are opened for gene surgery, and, drawing on the experience gained in the world of plants and animals, new treatments may be developed to cure human illnesses. This is why gene technology is not heading toward a horrifying future - on the contrary: it opens up a range of opportunities which require the assertion of high responsibility on the part of the scientist.
20
02
10
07
Előadó
Megismerhető és elbeszélhető-e a múlt objektív módon, úgy, ahogyan azt a természettudósoktól a maguk tárgya esetében elvárjuk, vagy pedig meg kell elégednünk valószínűsítésekkel, igaznak látszó, ám egzakt módon bizonyíthatatlan állításokkal? Vagy esetleg még ez utóbbi is teljesíthetetlen elvárás, s a múlt valójában annyiféleképpen interpretálható, amennyiféleképpen csak akarjuk? Tudomány-e a történetírás? Előadásomban a "történelmet" a történelmi tudás időben egyre változó tartalmának, s a történetírás ebben játszott szerepének a bemutatásával fogom jellemezni, leírni, ábrázolni.
Ignác Romsics, historian and member of HAS, gave a lecture on the concept of history. Going through a range of different concepts and definitions, he showed how the diverse viewpoints of the varied meanings of the word 'history' itself create a cavalcade of schools of historiography. In the beginning, 'history' meant the history of wars, then it traced the origin of peoples. By the turn of the 20th century, the genres of history, political history, economic history, history of ideas, social history and their sub-disciplines were strengthened as a result of a specification process. With further diversification our historical consciousness is becoming ever more complex. The philosophy of history also offers a wide range of views from Saint Augustine to post-modern concepts. The differences are reflected in diverse understandings of historical facts, as well as in varied views of the role of the historian.
Hátraugró
Tudományos blogok
May 7, 2023 | 17:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 07:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 20:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
Feb 8, 2023 | 20:18 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
MTA hírek
Feb 2, 2023 | 08:08 am
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és[…]
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR