Detrekői Ákos
20
04
06
07
Előadó
Az elmúlt évtizedben az információs technológiák, a biotechnológiák és az idegtudomány találkozásából új kutatási terület jött létre, mely új termékek, szolgáltatások születéséhez is hozzájárult. Az előadás sok-sok példa segítségével ismerteti a rendkívül izgalmas új kutatási és innovációs törekvéseket, az "érzékelő számítógépek" születését és fejlődését. A biológia területén elsősorban az idegrendszer motiválta információtechnikai eszközökkel és gépekkel ismerkedhetünk meg, majd szó esik az élő szervezetekbe beépített protézisekről is. Az aggyal közvetlen kapcsolatba kerülő chipek a mesterséges eszközök és az élő szervezetek közötti szimbiózis irányába mutatnak. Az info-bionika területe a technológiai fejlődés, a társadalmi várakozások és a bioetikai megfontolások érzékeny kölcsönhatását is szemléletesen példázza.
In recent years a new area of research has developed at the meeting point of information technologies and bio-technologies. This new field will quickly create thousands of new products and services and may change the human way of life. The lecture presents many examples to illustrate fascinating new research in bionics or info-bionics. One of these, the Bi-i, developed by Hungarian researchers is the fastest camera-computer in the world. The practical applications of bionics are boundless. The lecture outlines the most important possible applications from autonomous artificial perceptive, calculating and intervention tools and interfaces built into living organisms, to prostheses replacing necrotized tissues or medicament feeders, all of which pave the way for artificial--living symbioses. A minimal capability of vision has already been restored to a few blind patients and some encouraging results have been achieved in the restoration of the partial movement of paralysed limbs. Undoubtedly, the most complex task is the establishment of direct contact with the brain, this, of course, not only holds opportunities but carries enormous risks and great bio-ethic responsibility.
Az embereket évezredek óta érdekli lakóhelyük, a Föld. Már az ókorban is tettek fel ilyen kérdéseket: Milyen alakja van a Földnek? Mi található a Föld felszínének valamelyik pontjában? Az űrtechnika kialakulása előtt feltett kérdésekre a szakemberek (geodéták, térképészek) a Föld felszínén végzett mérések segítségével válaszoltak. Az űrtechnika kialakulása alapvetően megnövelte a Föld alakjával kapcsolatos ismereteinket. Ezek az ismeretek nemcsak tudományos szempontból érdekesek, hanem megjelennek mindennapi életünkben is - gondoljunk például a meteorológiai célú űrfelvételekre vagy a korszerű járműnavigációs rendszerekre. Az előadás a Föld alakjáról és felszínéről az űrtechnika segítségével nyert legújabb ismereteket mutatja be.
The earliest written document on the theoretical shape of the Earth comes from Homer where the Earth was viewed as a flat disc surrounded by oceans. A few centuries later the Greeks viewed it as a sphere, which was supported by various observations and even the radius of a spherical Earth was calculated. The discoveries of the great astronomers of the 16th and 17th century showed that the shape of the Earth could not be a sphere. Based on their calculations they viewed it as a rotation ellipsoid. By the second half of the 19th century we came to understand that the rotation ellipsoid as a theoretical earth shape is not sustainable in all cases. Today we acquire more precise information on the geoids with the help of satellites, especially with those serving navigational purposes. With the help of remote sensors we can learn about the surface of the earth without actually having to come into contact with it. The lecture reviews in detail the traditional and modern techniques used to explore the surface of the earth, particularly that of remote sensors. Through examples it demonstrates how much of our information on the Earth was obtained and reveals the opportunities that lie ahead.
20
04
09
06
Előadó
Kétségtelen, hogy ahhoz, amit ma globalizációnak nevezünk, a nemzetköziesedés sok évszázados előtörténete vezetett. Mégis azt mondhatjuk, hogy valami radikálisan újjal találjuk ma szembe magunkat, s ennek az új állapotnak a gazdasági jellemzői között kiemelkedően fontosak a nemzetközi kereskedelemmel és munkamegosztással, a külföldi tőkeberuházásokkal és a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos változások. Sokan tartanak attól, hogy a globalizáció egyben a kulturális sokféleség felszámolódását is jelenti, ez a félelem azonban megalapozatlannak tűnik. Ugyanakkor fontos azt is látnunk, hogy a globalizáció nem merül ki a gazdasági mutatókkal leírható jelenségekben: alapvető ideológiai, gazdaságfilozófiai és politikai jelenségekkel, egyfajta konzervatív fordulattal függ össze. A globalizáció előnyös vagy hátrányos voltával kapcsolatban nem lehet térségtől független választ adni: ezt jól mutatja az ázsiai országok vagy Európa elmaradottabb országainak sokféle fejlődési mintája.
The long course of globalisation, commencing with the Hanseatic League has seen rapid acceleration since the 1980's. World trade and foreign capital investment has grown exponentially and there has been a profound change in the international distribution of labour. The role of multinational companies and the sheer number of speculative financial transactions has increased dramatically. Even so, free market capitalism and parliamentary democracy has not become as absolute as neo-liberal economics has. In the eighties Reagan and Thatcher applied the principles of market fundamentalism and IMF and World Bank followed suit. Supporters of globalisation say that everybody is a winner; its critics believe that it leads to chaos and polarisation. Evidence suggests that both consequences co-exist simultaneously. The difference between the richest and the poorest countries has grown to 1:40 - however, many countries are left behind because they are excluded from globalisation. In Central and East-Europe, as the example of Southern Europe shows, many countries have the opportunity to catch up.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 16, 2021 | 09:00 am
Az MTA negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az idei nyertes pályázókat és a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasokat csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett ünnepségen köszöntötték.
Sep 16, 2021 | 00:00 am
Akadémiai támogatás egy kutatói generáció legkiválóbb képviselőinek továbblépéséhez – ez az MTA negyedszázados, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az MTA hagyományos Bolyai-napján a 169 nyertes pályázó mellett köszöntötték a támogatást immár másodszor elnyerő 32 kutatót[…]
Sep 15, 2021 | 00:00 am
A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új[…]
Sep 13, 2021 | 13:34 pm
Négy pontban javasol lépéseket az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM) a különféle területeken jelentkező gyógyszer- és terápiáseszköz-hiány enyhítésére. A szervezet hónapokon át tartó egyeztetés nyomán készült, általános támogatást elnyert, angol nyelvű állásfoglalása cikkünkben olvasható.
Sep 10, 2021 | 09:43 am
A megújult Program immár a teljes kutatói közösség számára kínál lehetőséget, hogy világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatókat vonjanak be hazai kutatócsoportok munkájába.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR