Gelencsér András
20
11
02
25
Előadó
Az öregedést sok tévhit övezi, például az, hogy természetes velejárója a mentális hanyatlás. Valójában a változások spektruma széles: az élettani, „korfüggő” feledékenységtől az enyhe kognitív zavaron át a szellemi hanyatlásig, a demenciáig terjedhet. A demencia leggyakoribb oka az „évszázad betegsége”, az Alzheimer-kór, melynek tüneteit sokszor az véli magán felfedezni, akinél nem volna indokolt, de még többen nem gondolnak rá még akkor sem, amikor hozzátartozójuk már szellemileg súlyosan leépült. A betegségnek több jól körvonalazott kutatási modelljét ismerjük, melyek a terápiát is megalapozzák. A demenciaszűrés sokszor reverzibilis okokat tár fel. De progresszív folyamat megállapítása esetén is lehetőség nyílhat az életminőség javítására komplex gondozás révén. A mentális és fizikai tréning, az egészséges életmód és a kockázati tényezők kontrollja nemcsak az öregedést lassíthatja, de a demencia megjelenését is késleltetheti.
There are many mistaken beliefs about ageing; one of them is that it is naturally accompanied by mental decline. In reality, there is a wide spectrum of changes ranging from physiological, “age-dependent” forgetfulness through slight cognitive disorders to mental decline and dementia. The most common cause of dementia is the “illness of the century”: Alzheimer’s disease, the symptoms of which people often mistakenly find in themselves, while others do not think of it even if a relative has already reached a seriously retarded mental state. There are several well-defined research models of the disease that also lay the foundations of its therapy. Dementia screening tests often identify reversible causes. Life quality can be improved by complex care even in the case of a progressive process. Mental and physical training, healthy lifestyle and control of risk factors can not only slow down ageing, but may also delay the appearance of dementia.

Az emberiség évente közel annyi szén-dioxidot lélegez ki, mint amennyit a járművek kibocsátanak. Vajon az következik-e ebből, hogy hagyjuk abba a lélegzést, de különösen a sportolást, vagy hogy felesleges aggódnunk a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátás miatt? A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. Mit számít tehát e gázok koncentrációjának jelenleg mérhető folyamatos növekedése? Nem képtelenség-e, hogy a Föld elképzelhetetlenül hatalmas energiaháztartását az ember a levegő szennyezésén keresztül érzékelhetően befolyásolni tudja? A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk?

Every year, people exhale twice as much carbon dioxide as vehicles emit. Does this mean that we should stop breathing, especially during exercise, or does it imply that it is unnecessary to worry about the emission of burning fossil fuels? The concentration of trace gases in the atmosphere changed significantly several times before humans evolved. So what does it matter that we measure a continuous increase in the concentration of these gases? Is it even possible for humans to perceptibly influence the vast energy system of the Earth through air pollution? Nature will settle everything, just as it has done for billions of years. But what will happen to us?
20
11
03
04
Előadó
A gazdasági versenyképesség nemcsak a közgazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Az előadás elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent a nemzetek és az Európai Unióhoz hasonló régiók versenyképessége? Melyek azok a tényezők, amelyek egy ország számára hosszú távra meghatározottak, és melyek azok, amelyeken a gazdaságpolitikusok belátható időn belül változtatni tudnak? Mit jelentenek azok a versenyképességi pontszámok és grafikonok, amelyekkel a médiában gyakran találkozunk, ezeket hogyan lehet értelmezni és mennyire lehet megbízhatónak tekinteni? Milyen képet festenek a nemzetközi versenyképességi kutatások Magyarországról? Az előadás ezeket a kérdéseket a mindannyiunkat érintő, s a nemzeti versenyképesség végső céljaként értelmezhető társadalmi jólét szempontjából elemzi.
Economic competitiveness is not only one of the primary topics of theoretical and applied research in economic sciences, but also a key expression in everyday economic policy debates. This presentation seeks to discover what the competitiveness of nations and regions similar to the European Union really means. What are the factors that are fixed in the long term in a country, and which can be changed by economic policy in the short run? What is the meaning of the competitivity ratings and graphs we come across in the media so often? How should we interpret them and how much we can trust them? What kind of picture do international competitiveness researches provide of Hungary? This presentation explores these questions concerning all of us with respect to social welfare, the ultimate goal of national competitiveness.
Hátraugró
Tudományos blogok
May 7, 2023 | 17:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 07:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 20:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
Feb 8, 2023 | 20:18 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
MTA hírek
Feb 2, 2023 | 08:08 am
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és[…]
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR