Mészáros Ernő
20
03
05
12
Előadó
Talán kevéssé ismert, de a statisztikai adatok tükrében nyilvánvaló, hogy a depresszió sokkal több embert érint, mint gondolnánk, és igen súlyos társadalmi és egészségügyi problémát jelent. A depresszió, régebbi nevén melankólia, ezen túlmenően kulturális jelenség is: az irodalom és a művészetek gyakran nyúlnak a melankólia és a bűntudat témájához. Az előadás a depressziót több oldalról világítja meg, az idegrendszeri zavarok, betegségtünetek mellett bemutatja a depressziós beteg sajátos világlátását, létélményét is.
László Tringer, professor of psychiatry, presents depression as an often underestimated, yet very serious social and health problem that effects nearly 15% percent of Hungarians at some point in their lives. Formerly called melancholy, depression has apparent cultural features: literature and the arts often draw on the subject of melancholy or guilt. Tringer approaches depression from three distinct points of view: depression as a clinical problem; depression as vulnerability of the personality; and depression as a world view, as the experience of existence.
Bolygónk különleges tulajdonságai alapvetően különböznek a Naprendszer többi bolygóján uralkodó állapotoktól. A Föld jelenlegi képének formálását időnként váratlan, kozmikus események is befolyásolták. A jelenlegi földi környezet hosszú változások eredményeként alakult ki. A Föld története során a bioszférában lényeges változások történtek. Az ember megjelenése a Földön új feltételeket teremtett. Tevékenysége során az ember környezetalakító tényezővé vált, s ez globális veszélyeket jelent arra a környezetre, amelynek az ember kialakulását és életét köszönheti.
Ernő Mészáros, meteorologist and member of HAS, gives an overview of how the increasingly complex forms of life evolved on our planet. The presence of water, the greenhouse effect, plate tectonics and the presence of the Moonall add to the development and sustainability of the biosphere. Ever since the agricultural and industrial revolutions, human beings have started to intensively manipulate the environment. Scientific research may help to bring human activities in harmony with the environment.
20
03
05
21
Előadó
Közvetlen tapasztalatainkon alapuló világképünk számára szokatlan a modern fizika fogalomrendszere. Sokan készséggel tudomásul veszik, hogy a "mikrovilág" eseményei más törvények szerint zajlanak, de úgy gondolják, hogy a kvantummechanikára csak néhány speciális területen, például az atomfizikában van szükség, és mindezt a valódi problémáktól távoli, elvont kérdések közé sorolják. Valójában azonban a mindennapi életünkben folyamatosan használjuk a kvantumfizika eredményeit. Az előadás bemutatja, hogy a kvantum-elmélet Nobel-díjas elvei napjaink kedvenc használati tárgyaiban is megjelennek.
György Mihály, professor of physics and member of HAS, shows how the results of quantum physics research are integrated into every day life, including household appliances. After elaborating on such basic and revolutionary discoveries as the wave--particle duality of light, Mihály offered examples of new technology based on these principles. The Scanning Tunnelling Microscope makes it possible to view and manipulate metals atom by atom. The most accurate medical diagnostic equipment, such as PET and MRI, also employ the results of quantum physics. Super-speed railways, credit cards, video cameras and cell phones were also developed from the results of quantum physics.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Jun 20, 2022 | 09:40 am
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa magas szintű tudományos tevékenysége, elsősorban az agrártörténeti kutatásokban elért kimagasló eredményei, a felsőoktatásban vállalt feladatainak példaértékű teljesítése és a tudományos élet szervezéséért végzett elkötelezett munkája elismeréseként adományozta Orosz Istvánnak a díjat.
Jun 20, 2022 | 00:00 am
Tardos Gábor matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Advanced Grant kutatási támogatását. A pályázatában a véletlen módszer diszkrét matematikában való alkalmazásait fogja kutatni.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR