A hormonháztartást megzavaró szennyezések az utóbbi években környezetvédelmi kutatások homlokterébe kerültek. Ezen nyomszennyezések hatásának felderítése nehéz feladat, mert csak bizonyos fajokon jelentkeznek, meghatározott életszakaszokban (pl. embrió, újszülött, pubertás és terhesség) és nem elég az egyedeket vizsgálni, de többgenerációs csoportos vizsgálatok is szükségesek. A kutatások egyértelművé tették, hogy a férfiak nemzőképességének csökkenését, nem a fogamzásgátló készítmény szennyezések okozzák, hanem a nagy mennyiségben használt, női hormon hatású mosó és mosogatószerek.





A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével