Talán nem túlzás azt állítani, hogy a jövő orvostudományának legnagyobb várakozással figyelt kutatásai az őssejtterápiával kapcsolatosak. Naponta olvasunk őssejt-kutatásról, őssejtet felhasználó kezelésekről, reményekről és kudarcokról szóló híreket. A legtöbb őssejtterápiás módszer teljesen új, és még csak kísérleti stádiumban van. Ebben a korai fázisban előfordulhat, hogy a beavatkozás eredménytelen, vagy kedvezőtlen hatása van. A kutatások legújabb eredményei hozhatnak ebben áttörést, de a klinikai „lefordítás”, vagyis a biztonságos alkalmazhatóság elérése a legnehezebb feladat.





A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével