Az emberiség az ipari forradalomig lényegében csak megújuló energiákat használt. Az elmúlt 200 évben háttérbe szorult a napsugárzás, a szél, a víz és a biomassza energiájának felhasználása. A légkörben gyülemlő szén-dioxid veszélyeinek és a kőszén-, kőolaj-, földgáz-, és uránkészletek végességének felimerése mostanában ismét a megújulók felé fordítja a figyelmet. A kérdés csak az, hogy tényleg zöld-e a zöld technológia, és milyen mértékben tudjuk ezzel áthidalni a nehézségeinket?





A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével