Bagaméry István
Lévai Balázs
Lévai Péter
Szabó Gábor
Trócsányi Zoltán
Vesztergombi György

2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az univerzum születéséről alkotott képünket. Az új fizikai jelenségek méréséhez korábban megvalósíthatatlannak tűnő detektorrendszereket fejlesztettek ki, amelyek teljesen újszerű
informatikai megoldásokat igényelnek. Az így született innovációs termékeket genetikai kutatásokban, orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában használhatják. Milyen kihívásokat jelentenek a fizikai kísérletek által támasztott igények a csúcstechnológiákat fejlesztő és gyártó cégek és intézmények számára? Milyen példák vannak erre Magyarországon? Milyen hazánk és a CERN viszonya, miért fontos, hogy a CERN tagjai között maradjunk? Mit kapnak a kutatók és a diákok a világ egyik legnagyobb tudományos intézményétől, és hogyan hasznosítják ezt a tudást itthon? Hogyan erősíthetik az eredmények a tudományos kutatásokba vetett bizalmat?

We are at the beginning of a new age in physics: the Large Hadron Collider Ring of CERN, the world’s largest particle accelerator was put into operation in 2009. The new physical results expected from it could basically modify what we know about the deepest structure of material and the birth of the Universe. In the future, cutting-edge technologies applied in these experiments could be used in medical diagnostics, in the processing of large data bases or even in security technology. The research carried out in the large hadron collider (with the participation of many Hungarian scientists and students) is already in the focus of public attention. The new results will strengthen trust in scientific research.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Apr 17, 2019 | 11:43 am
A Magyar Tudományos Akadémia az eddigieknél is hatékonyabban támogatja a Kormány azon erőfeszítését, hogy javuljon Magyarország innovációs teljesítménye. A cél az, hogy az MTA nemzetközi mércével is kiváló kutatóhálózatából minél több eredmény kerüljön be az innovációs rendszerbe. Amíg az Akadémia[…]
Apr 16, 2019 | 20:08 pm
2019. április 12-én találkoztak utoljára az MTA és az ITM tárgyalódelegációi. Az április 1-jén indult részletes egyeztetések eredményeként megszületett javaslatcsomag április 16-án került az MTA Elnöksége elé.
Apr 15, 2019 | 09:06 am
Mi jellemezte a brit-uniós viszonyt az elmúlt évtizedekben? Milyen közvetlen hatásai lehetnek a Brexitnek a Nagy-Britanniával folytatott üzleti kapcsolatokra és hogyan hat az egyes iparágakra. Egyebek mellett erről volt szó a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén.
Apr 12, 2019 | 17:53 pm
2019. április 12-én utoljára találkoztak az MTA és az ITM tárgyalódelegációi. Az április 1-jén indult részletes egyeztetések eredményeként megszületett javaslatcsomag először az MTA Elnöksége elé kerül április 16-án, majd a Közgyűlés dönt róla május 6-án.
Apr 12, 2019 | 11:03 am
Az MTA kutatóhálózatának tevékenysége, gazdálkodása a hazai, állami támogatást igénybe vevő rendszerek között a legátláthatóbb, az Akadémia a legtranszparensebb szervezet.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR