Bagaméry István
Lévai Balázs
Lévai Péter
Szabó Gábor
Trócsányi Zoltán
Vesztergombi György

2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az univerzum születéséről alkotott képünket. Az új fizikai jelenségek méréséhez korábban megvalósíthatatlannak tűnő detektorrendszereket fejlesztettek ki, amelyek teljesen újszerű
informatikai megoldásokat igényelnek. Az így született innovációs termékeket genetikai kutatásokban, orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában használhatják. Milyen kihívásokat jelentenek a fizikai kísérletek által támasztott igények a csúcstechnológiákat fejlesztő és gyártó cégek és intézmények számára? Milyen példák vannak erre Magyarországon? Milyen hazánk és a CERN viszonya, miért fontos, hogy a CERN tagjai között maradjunk? Mit kapnak a kutatók és a diákok a világ egyik legnagyobb tudományos intézményétől, és hogyan hasznosítják ezt a tudást itthon? Hogyan erősíthetik az eredmények a tudományos kutatásokba vetett bizalmat?

We are at the beginning of a new age in physics: the Large Hadron Collider Ring of CERN, the world’s largest particle accelerator was put into operation in 2009. The new physical results expected from it could basically modify what we know about the deepest structure of material and the birth of the Universe. In the future, cutting-edge technologies applied in these experiments could be used in medical diagnostics, in the processing of large data bases or even in security technology. The research carried out in the large hadron collider (with the participation of many Hungarian scientists and students) is already in the focus of public attention. The new results will strengthen trust in scientific research.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Jul 30, 2021 | 00:00 am
A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új[…]
Jul 28, 2021 | 00:00 am
Megújul az MTA Vendégkutatói Programja, amely immár a teljes kutatói közösség számára kínál lehetőséget, hogy világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatókat vonjanak be hazai kutatócsoportok munkájába.
Jul 26, 2021 | 10:45 am
A bölcsészet- és társadalomtudományokkal foglalkozó neves Brit Akadémia (British Academy) tagja lett É. Kiss Katalin nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Jul 22, 2021 | 00:00 am
Az éghajlatváltozás hatásait egy eddig még kevéssé vizsgált terület, a nagyskálájú légköri szennyeződésterjedés kapcsán tanulmányozta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Haszpra Tímea, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének tudományos főmunkatársa. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
Jul 20, 2021 | 00:00 am
A 19. század egyik kimagasló alakja, a költő, filozófus, kritikus, a hazai folklorisztika megalapozója, Erdélyi János és fia, Erdélyi Pál irodalomtörténész kéziratos hagyatékát mostantól az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi és gondozza. Az Erdélyi-tárban[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR