Gelencsér András
20
11
02
25
Előadó
Az öregedést sok tévhit övezi, például az, hogy természetes velejárója a mentális hanyatlás. Valójában a változások spektruma széles: az élettani, „korfüggő” feledékenységtől az enyhe kognitív zavaron át a szellemi hanyatlásig, a demenciáig terjedhet. A demencia leggyakoribb oka az „évszázad betegsége”, az Alzheimer-kór, melynek tüneteit sokszor az véli magán felfedezni, akinél nem volna indokolt, de még többen nem gondolnak rá még akkor sem, amikor hozzátartozójuk már szellemileg súlyosan leépült. A betegségnek több jól körvonalazott kutatási modelljét ismerjük, melyek a terápiát is megalapozzák. A demenciaszűrés sokszor reverzibilis okokat tár fel. De progresszív folyamat megállapítása esetén is lehetőség nyílhat az életminőség javítására komplex gondozás révén. A mentális és fizikai tréning, az egészséges életmód és a kockázati tényezők kontrollja nemcsak az öregedést lassíthatja, de a demencia megjelenését is késleltetheti.
There are many mistaken beliefs about ageing; one of them is that it is naturally accompanied by mental decline. In reality, there is a wide spectrum of changes ranging from physiological, “age-dependent” forgetfulness through slight cognitive disorders to mental decline and dementia. The most common cause of dementia is the “illness of the century”: Alzheimer’s disease, the symptoms of which people often mistakenly find in themselves, while others do not think of it even if a relative has already reached a seriously retarded mental state. There are several well-defined research models of the disease that also lay the foundations of its therapy. Dementia screening tests often identify reversible causes. Life quality can be improved by complex care even in the case of a progressive process. Mental and physical training, healthy lifestyle and control of risk factors can not only slow down ageing, but may also delay the appearance of dementia.

Az emberiség évente közel annyi szén-dioxidot lélegez ki, mint amennyit a járművek kibocsátanak. Vajon az következik-e ebből, hogy hagyjuk abba a lélegzést, de különösen a sportolást, vagy hogy felesleges aggódnunk a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátás miatt? A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. Mit számít tehát e gázok koncentrációjának jelenleg mérhető folyamatos növekedése? Nem képtelenség-e, hogy a Föld elképzelhetetlenül hatalmas energiaháztartását az ember a levegő szennyezésén keresztül érzékelhetően befolyásolni tudja? A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk?

Every year, people exhale twice as much carbon dioxide as vehicles emit. Does this mean that we should stop breathing, especially during exercise, or does it imply that it is unnecessary to worry about the emission of burning fossil fuels? The concentration of trace gases in the atmosphere changed significantly several times before humans evolved. So what does it matter that we measure a continuous increase in the concentration of these gases? Is it even possible for humans to perceptibly influence the vast energy system of the Earth through air pollution? Nature will settle everything, just as it has done for billions of years. But what will happen to us?
20
11
03
04
Előadó
A gazdasági versenyképesség nemcsak a közgazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Az előadás elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent a nemzetek és az Európai Unióhoz hasonló régiók versenyképessége? Melyek azok a tényezők, amelyek egy ország számára hosszú távra meghatározottak, és melyek azok, amelyeken a gazdaságpolitikusok belátható időn belül változtatni tudnak? Mit jelentenek azok a versenyképességi pontszámok és grafikonok, amelyekkel a médiában gyakran találkozunk, ezeket hogyan lehet értelmezni és mennyire lehet megbízhatónak tekinteni? Milyen képet festenek a nemzetközi versenyképességi kutatások Magyarországról? Az előadás ezeket a kérdéseket a mindannyiunkat érintő, s a nemzeti versenyképesség végső céljaként értelmezhető társadalmi jólét szempontjából elemzi.
Economic competitiveness is not only one of the primary topics of theoretical and applied research in economic sciences, but also a key expression in everyday economic policy debates. This presentation seeks to discover what the competitiveness of nations and regions similar to the European Union really means. What are the factors that are fixed in the long term in a country, and which can be changed by economic policy in the short run? What is the meaning of the competitivity ratings and graphs we come across in the media so often? How should we interpret them and how much we can trust them? What kind of picture do international competitiveness researches provide of Hungary? This presentation explores these questions concerning all of us with respect to social welfare, the ultimate goal of national competitiveness.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Sep 23, 2022 | 09:22 am
Jövőre is folytatja Vendégkutatói Programját az Akadémia. A most meghirdetett pályázat lehetőséget kínál arra, hogy hazai kutatócsoportok világviszonylatban kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.
Sep 23, 2022 | 00:00 am
Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű[…]
Sep 21, 2022 | 00:00 am
Meg lehet haladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis emelkedjen az életszínvonal? Milyen konkrét stratégiákra lenne szükség az egyes szektorokban? Mit jelent ez az élelmiszer-ellátás területén, és milyen alternatíváik vannak a mai, környezeti szempontból fenntarthatatlan rendszereknek? Ezekre a kérdésekre[…]
Sep 20, 2022 | 11:31 am
Immár 22 éve ítéli oda a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány a Rátz Tanár Úr Életműdíjat az év legjobbnak ítélt természettudományos (matematika, fizika, kémia és biológia szakos) tanárainak. A kétmillió forinttal járó díj és a természettudományos oktatás jelentőségéről Kroó Norbert akadémikus[…]
Sep 20, 2022 | 00:00 am
A Közgazdaság-tudományi Intézetben (MTA Kiváló Kutatóhely) működő, Biró Péter vezette Lendület-kutatócsoport az úgynevezett párosítási piacok kutatásával foglalkozik. Kutatásaik nyomán számos társadalmi elosztófolyamat válhat egyszerre igazságosabbá és hatékonyabbá: például több és sikeresebb vesetranszplantációt végezhetnek a jövőben, és a középiskolába vagy egyetemre[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR