Pongor Sándor
20
08
04
12
Előadó
Az asztma, a daganat- illetve a kóros elhízás korai felismerésében és leküzdésében segíthet az orvosi immunológia és a genomika, karöltve a számítástechnika új lehetőségeivel. Konkrét példákat mutatunk be ezen népbetegségek kezelésére az immungenomika komplex megközelítésével. A genomikai, rendszerszemléletű immunológia ma már nem elképzelhető magas szintű bioinformatika nélkül. Ez az immunbetegségek megelőzésének is teljesen új korszakát jelenti.

Medical immunology and genomics – hand in hand with the new possibilities offered by information technology – may help in the early recognition and cure of asthma, tumours and excessive weight gain. We introduce actual examples of the treatment of these conditions from the complex approach taken by immune genomics. The genomic systems approach to immunology today is unimaginable without high-level bioinformatics, which also heralds the dawn of an entirely new era in the prevention of immune diseases.

A minket körülvevő és a szervezetünket alkotó világot – molekuláinkat, sejtjeinket, baráti körünket – egymásba ágyazott rendszerek hálózatnának foghatjuk fel. Az egyes alrendszereket többé-kevésbé ismerhetjük ugyan, bonyolult és váratlan kölcsönhatásaikat sokszor nem lehet számítással megjósolni. Így bár sok informatikai eszköz áll a rendelkezésünkre, az öröklött információ, a genom információtartalmának megértése mégis nehéz feladat. Az előadás utazásra hív a bioinformatika világába, ahol az emberi gondolkodás és a számítógépek együtt próbálják megérteni a molekulák nyelvét.

The world that surrounds and shapes us – our molecules, cells and circle of friends – may be understood as a network of systems embedded within each other. We may be familiar with some of the sub-systems, but we often cannot calculate their complex and unexpected interactions. And so, even though we have the use of a vast variety of informatics tools, understanding the information content of the inherited information, the genome, is a difficult exercise. This lecture invites the audience on a journey into the world of bioinformatics, where human thought and computers together attempt to understand the language of molecules.

20
08
07
04
Előadó
A Mindentudás Egyeteme ezúttal különkiadással jelentkezik, amelyből kiderül, hogy hogyan jutottunk el a térképhasználattól a GPS-ig, azaz a globális helymeghatározó rendszerig. De többek között fény derül arra is, hogy a térinformatika hogyan kapcsolódik az Önkormányzatok munkájához és mi az oka annak, hogy a GPS jóval népszerűbb és sokkal szélesebb körben használt, mint a GIS, vagyis a Földrajzi Információs Rendszer. Az előadó Márkus Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem dékánja.

Encompass reports with a special edition, in which we find out how we navigated from the use of maps to GPS, the Global Positioning System. We also shed light on how spatial informatics is linked to the work of local governments and the reason for the popularity and widespread use of GPS over GIS, the Geogaphical Information System. The lecture is given by Béla Márkus, Dean of the University of West Hungary.

Hátraugró
Tudományos blogok
May 7, 2023 | 17:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 07:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 20:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
Feb 8, 2023 | 20:18 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
MTA hírek
Feb 2, 2023 | 08:08 am
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és[…]
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR