Erdei Anna
20
08
03
29
Előadó
A kontinensek már akkor is mozogtak, a klíma már akkor is változott és az élővilág evolúciója már akkor is bekövetkezett, amikor fajunk, az értelmes ember - a Homo sapiens - még nem volt. Ezek a folyamatok az ember részvételével napjainkban is működnek és a jövőben is folytatódni fognak. Az előadás arra kíván példákat bemutatni, hogy az első emberszabású majmoktól kezdve az emberré válást milyen földi tényezők határozták meg, és mikor, hogyan jelentek meg az emberre jellemző tulajdonságok. Az évmilliók emlékeit minden ember ma is magán hordozza. A múltba tekinteni nem más, mint megismerni önmagunkat és helyünket a természetben.

Continents moved, the climate changed and the evolution of the natural world took place even before our race – the intelligent human Homo Sapiens – evolved. These processes would happen today even without the involvement of man and they will continue to do so in the future. This lecture aims to introduce examples of what earthly conditions determined the transformation of the first human-like ape into a human, and when and how the characteristics typical of man first appeared. Every human today still carries records dating back millions of years. Looking into the past is nothing more than getting to know ourselves and discovering our place in nature.

Immunrendszerünk kétélű kardhoz hasonlítható: egyrészt megvédi szervezetünket a kórokozó mikróbák támadásaitól és meggátolja a sejtek kóros burjánzását, másrészt pedig a szervezet saját anyagait megtámadva autoimmun folyamatok kialakulását okozhatja, túlzott működése pedig allergia kialakulásához vezethet. E folyamatok alapja az, hogy ép immunrendszerünk képes a saját és nem-saját struktúrákat megkülönböztetni egymástól és az utóbbiak ellen támadást indít. A káros reakciókat az immunrendszer működésének kisiklása okozhatja. Mindezek a folyamatok számos sejtféleség (köztük falósejtek, hízósejtek, limfociták) és különböző oldékony faktorok (pl. ellenanyagok, citokinek) sokrétű együttműködése eredményeként alakulnak ki.

Our immune system can be compared to a double-edged sword. On one hand, it protects us from the onslaught of causative agent microbes, prevents excessive cell reproduction and blocks the reproduction of diseased cells. On the other, it can attack the system's own material to create autoimmune processes, while over-activity may lead to allergic reactions. A healthy immune system is capable of differentiating between its own and foreign bodies and attacking the latter, but harmful reactions can be caused by the derailment of the immune system. All these processes develop as a result of multi-layered collaboration between cell types (including phagocytes, mastocytes and lymphocytes) and various soluble molecules (such as antibodiesa and cytokines).

20
08
04
12
Előadó
Az asztma, a daganat- illetve a kóros elhízás korai felismerésében és leküzdésében segíthet az orvosi immunológia és a genomika, karöltve a számítástechnika új lehetőségeivel. Konkrét példákat mutatunk be ezen népbetegségek kezelésére az immungenomika komplex megközelítésével. A genomikai, rendszerszemléletű immunológia ma már nem elképzelhető magas szintű bioinformatika nélkül. Ez az immunbetegségek megelőzésének is teljesen új korszakát jelenti.

Medical immunology and genomics – hand in hand with the new possibilities offered by information technology – may help in the early recognition and cure of asthma, tumours and excessive weight gain. We introduce actual examples of the treatment of these conditions from the complex approach taken by immune genomics. The genomic systems approach to immunology today is unimaginable without high-level bioinformatics, which also heralds the dawn of an entirely new era in the prevention of immune diseases.

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Oct 15, 2021 | 00:00 am
Az 1945–1990 közötti korszakot elemzik „A szovjet típusú rendszer időszakának vitatott kérdései” című konferencia előadói, amelyet 2021. október 18-án és 19-én rendeznek a Magyar Tudományos Akadémián.A tanácskozást az mta.hu élőben közvetíti.
Oct 12, 2021 | 14:09 pm
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR