Kordos László
20
08
03
29
Előadó
A természetes előfordulású szénhidrogének a 20. század legfontosabb primer energiahordozói és ez - jelen ismereteink szerint - biztosan így is marad a 21. század közepéig. Nagy a valószínűsége, hogy az évszázad végére sem tűnnek el teljesen az energiapiacról, bár jelentőségük talán kicsit csökkenni fog. Az előadás a kőolaj- és földgáztelepek korszerű kitermelési módszereit, a szénhidrogén-alapú energiaforrások földrajzi elhelyezkedését, valamint a napjainkra kialakult - egész világot behálózó - szállítási rendszereket mutatja be, ezzel előkészítve az energia- és geopolitika könnyebb átláthatóságát, jobb megértését.

Naturally occurring hydrocarbons were the 20th century’s most important primary energy source. This – based on our current knowledge – will almost certainly remain so until the middle of the 21st century. There is a great possibility that they will not disappear off the market entirely even by the end of the century, although their importance may diminish slightly. This lecture introduces modern crude oil and natural gas bed exploitation methods, the geographical location of hydrocarbon-based energy, as well as the transport systems  that now spanning the entire world – to providing a better understanding of energy and geopolitics.

A kontinensek már akkor is mozogtak, a klíma már akkor is változott és az élővilág evolúciója már akkor is bekövetkezett, amikor fajunk, az értelmes ember - a Homo sapiens - még nem volt. Ezek a folyamatok az ember részvételével napjainkban is működnek és a jövőben is folytatódni fognak. Az előadás arra kíván példákat bemutatni, hogy az első emberszabású majmoktól kezdve az emberré válást milyen földi tényezők határozták meg, és mikor, hogyan jelentek meg az emberre jellemző tulajdonságok. Az évmilliók emlékeit minden ember ma is magán hordozza. A múltba tekinteni nem más, mint megismerni önmagunkat és helyünket a természetben.

Continents moved, the climate changed and the evolution of the natural world took place even before our race – the intelligent human Homo Sapiens – evolved. These processes would happen today even without the involvement of man and they will continue to do so in the future. This lecture aims to introduce examples of what earthly conditions determined the transformation of the first human-like ape into a human, and when and how the characteristics typical of man first appeared. Every human today still carries records dating back millions of years. Looking into the past is nothing more than getting to know ourselves and discovering our place in nature.

20
08
04
12
Előadó
Immunrendszerünk kétélű kardhoz hasonlítható: egyrészt megvédi szervezetünket a kórokozó mikróbák támadásaitól és meggátolja a sejtek kóros burjánzását, másrészt pedig a szervezet saját anyagait megtámadva autoimmun folyamatok kialakulását okozhatja, túlzott működése pedig allergia kialakulásához vezethet. E folyamatok alapja az, hogy ép immunrendszerünk képes a saját és nem-saját struktúrákat megkülönböztetni egymástól és az utóbbiak ellen támadást indít. A káros reakciókat az immunrendszer működésének kisiklása okozhatja. Mindezek a folyamatok számos sejtféleség (köztük falósejtek, hízósejtek, limfociták) és különböző oldékony faktorok (pl. ellenanyagok, citokinek) sokrétű együttműködése eredményeként alakulnak ki.

Our immune system can be compared to a double-edged sword. On one hand, it protects us from the onslaught of causative agent microbes, prevents excessive cell reproduction and blocks the reproduction of diseased cells. On the other, it can attack the system's own material to create autoimmune processes, while over-activity may lead to allergic reactions. A healthy immune system is capable of differentiating between its own and foreign bodies and attacking the latter, but harmful reactions can be caused by the derailment of the immune system. All these processes develop as a result of multi-layered collaboration between cell types (including phagocytes, mastocytes and lymphocytes) and various soluble molecules (such as antibodiesa and cytokines).

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR