20
06
12
11
Előadó
A művészi zenei alkotás máig legtipikusabb formája a kottaírással rögzített kompozíció, amelyet az előadó előbb elolvas és értelmez, majd újrateremt. A közönség számára a "mű" a meghallgatható, a felhangzó forma. Az igazi mestermű azonban ennél több: magasrendű intellektuális produktum, amelybe a komponista esetenként többszintes "üzenetet" kódolt. Az ilyen üzenetekről részben az előadó sem tud, mert a kottaírás ezeket nem tárja fel. A zenetudományi kutatás egyik legizgalmasabb feladata a kódolt, egyedi mestermű-üzenetek megértése, ebbe enged - kuriózumként - bepillantást az előadás. Zongorán közreműködik: Jandó Jenő.
To this day, most composers record their artistic creations in musical notation, which performers then read, interpret and re-create. For the audience, the "work" is the audible recreation of the composition. However, a true masterpiece is more than simply a performance. It is an intellectual creation of the highest order, often containing multiple "messages" that the composer has buried within it. It is possible that even the performer will be oblivious to some of these messages, as musical notation does not reveal them. One of the most exciting tasks for a musicologist is the decoding and interpretation of discrete messages hidden between the notes of a masterpiece. During such research, a lot can be gained from looking at the composer's earlier manuscripts, and through detailed analysis of the work itself. This lecture will focus on Béla Bartók's Sonata No.2 for Violin and Piano (1922). This composition may be reminiscent of the "slow-fresh" form of rhapsodies, while in fact it demonstrates a path of musical development from improvisation to standardized forms of expression. The work, influenced by folk music, also shows how a musical piece can begin with an ancient, raw idea and attain a high level of development wherein its structure contains motives and later adopts a chorus form.
2002. szeptember 16-án kezdődött a hazai tudományos ismeretterjesztés merész vállalkozása: a Mindentudás Egyeteme előadássorozata, mely a Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Online, valamint a Magyar Tudományos Akadémia összefogásával jött létre. A tudomány egy-egy aktuális, égető problémáját, új megoldásokat az élő előadást követően televízióban, rádióban, a nyomtatott sajtóban és az interneten is láthatja-olvashatja a közönség. A sorozat minden elképzelést felülmúló sikert aratott. A program a maga nemében páratlan, nemcsak a hazai média történelmét, hanem a legújabb tudományos eredmények publikációját tekintve is. A 150. előadáshoz érkezve a szervezők úgy gondolják, hogy meg kell állni, és ünnepelni. Ez alkalommal is a megszokott komolysággal, de kicsit rendhagyó módon.


HUN
Semester IX 2006.12.18
20
06
12
18
Előadó

Jelen és jövő adott egymásnak találkozót a Jövő Háza Teátrum színpadán egy órára december 18-án, a Mindentudás Egyeteme 150. előadásán. Az előadássorozatban hagyományosan nagy kutatói és oktatói múlttal rendelkező tudósok osztják meg a közönséggel szakterületük szépségeit és finomságait, ezen az estén azonban rendhagyó módon kutatói pályájuk legelején álló fiatalok léphettek a katedrára. A Mindentudás Egyeteme a középiskolások tehetséggondozásával foglalkozó Kutató Diákok Országos Szövetségével közösen prezentációs versenyt hirdetett, s itt tűnt fel korábban az a három előadó, akik a jubileumi előadáson bemutatták eredményeiket. Kovács Levente immár a kolozsvári Babeo-Bolyai Tudományegyetemen folytatja a középiskolában megkezdett genetikai kutatásokat. Előadása a a stresszfehérjék és a termékenység összefüggéseiről szól.

For an hour, present and future met at the House of Future Teatrum for the 150th Encompass lecture held on December 18. As part of the series, major researchers and scholars with an outstanding teaching history have shared the beauty and intricacies of their field of research, but this evening was an exception to the rule, as it was the turn of young scientists at the start of their research careers to step onto the podium. Encompass, in conjunction with the Hungarian Research Student Movement, ran a competition in which three high-school students won through to present their results at this anniversary event. Levente Kovács is now continuing the genetic experiments he began in high school at the University Babeo-Bolyai department of Science in Kolozsvár. His lecture explores the connections between stress proteins and fertility.

Hátraugró
Tudományos blogok
May 7, 2023 | 17:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 07:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 20:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
Feb 8, 2023 | 20:18 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
MTA hírek
Feb 2, 2023 | 08:08 am
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és[…]
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR