Kampis György
20
06
04
24
Előadó
Mindmáig megfejtetlen, hogy az allergia miért lett az elmúlt évtizedek legdinamikusabban növekvő betegségcsoportja. Szerepet játszik ebben az öröklés, a gazdasági-szociális és a külső környezet, a lakáskörülmények, a családnagyság, a táplálkozás, a sérülékeny, sikerorientált, ezért sokszor frusztrálódó psziché, az orvosi ellátás elérhetősége és még sok más tényező is - de a pontos választ nem tudjuk: valószínűleg nincs is egyetlen helyes válasz.
The opinion frequently occurring even nowadays, that allergies are ridiculous diseases, in the same category as the viral flu, must be cleared up. Up until now, the question why allergies have become the most dynamically expanding disease group of the last decades lies unresolved. Genetics, socio-economical and external environment, housing conditions, the size of families, the vulnerable, success oriented, and as a result of this, frequently frustrated psyche, the availability of medical services and many other factors probably play a role in it - but the exact answer is not known. A single correct answer probably doesn't exist at all. The fast increase in the number of patients with allergies is not characteristic for the whole world, but mainly for industrially developed societies with high energy consumption, in which only a few people make their living from agriculture; most of them working in the service industries. Optimal, allergy-avoiding conditions must be provided to our children, from their conception until adulthood, and an environment- and health conscious way of thinking must be developed in them.
Az evolúcióelméletet kezdettől vita és értetlenség vette körül. Az előadás áttekinti a viták fontosabb okait s az evolúcióval kapcsolatos ellenérzések és félreértések főbb vonásait. Megbeszéli, mit várhatunk egy tudományos elmélettől és mit nem, s hogy mik azok a kérdések, ahol az evolúcióelmélet még adós a válasszal. Bemutatjuk az evolúcióelmélet szerkezetét és azokat a legfontosabb mai bizonyítékait, melyek minden ésszerű kételyt kizárnak. Végül provokatív céllal az evolúciós gondolat - s az evolúciós folyamat - jövőbeni lehetőségeiről szólunk, egy ember utáni világról, valamint az evolúciós technológia lehetőségéről.
Biological evolution has been at the core of many ideological debates ever since Darwinism was born. Today neo-Darwinist science is challenged by the modern-day representatives of opposition, under the name of "neo-creationism". Through the neologism of Intelligent Design neo-creationism attempts to revive the conflict between the creationism and evolution. Even now society's response to Darwin's scientific heritage is still largely based on the misinterpretation of his theory of evolution. This lecture, therefore, approaches the question through the philosophy of science. It clearly separates factual proofs of evolution that are independent of the theory, and the synthetic theory itself that attempts to link the various pieces of evidence. Dr. Kampis provides an overview of those groups of evidence that were mostly known by Darwin himself and those that open up numerous separate fields of science today. In addition to dispelling misconceptions linked to the theory of evolution, the lecture also highlights the structure of Darwinism, to make it clear that the doctrine of Intelligent Design and all other extra-disciplinary alternative explanations are disarmed in the light of a correct interpretation of Darwin's system of concepts.
20
06
05
15
Előadó
A matematikának vannak olyan területei, ahol a magyar kutatások a világ élvonalába tartoznak. Erdős Pál elődei és utódai jóformán "magyar tudománnyá" tették a kombinatorikát. Ez a tudományág eredetileg játékos, rejtvényszerű problémákon alapult, a számítógép megjelenésekor azonban kiderült, hogy a számítástudomány egyik legfontosabb alapja. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben robbanásszerű fejlődésnek indult. Az előadás az elmúlt 40 év fontos hazai eredményei közül ismerteti azokat, melyek bonyolult képletek nélkül is jól szemléltethetők.
There are some areas in mathematics where Hungarians take the lead among international researchers. The predecessors and successors of Pál Erdős have essentially turned combinatorics into a "Hungarian field of science". The discipline was originally based on entertainment, on the solving of puzzle-like problems. Ever since computers appeared, combinatorics has been considered one of the basics of computing science. This is why it has undergone an explosive form of development. In addition, combinatorics enjoys the advantage of being presentable to the public in a relatively easy manner. The lecture covers the most significant results occurring in Hungarian combinatorics over the past 40 years, ones that are easy to demonstrate without resorting to complex formulae. Dr. Katona gives an overview of the concept of random graphs as developed by Pál Erdős and Alfréd Rényi along with the "world of shadows" of sets, and also tells us what the so-called "Erdős number" is good for and why the 1883 Nürnberger-Turnier chess tournament had to be postponed.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Sep 23, 2022 | 09:22 am
Jövőre is folytatja Vendégkutatói Programját az Akadémia. A most meghirdetett pályázat lehetőséget kínál arra, hogy hazai kutatócsoportok világviszonylatban kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.
Sep 23, 2022 | 00:00 am
Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű[…]
Sep 21, 2022 | 00:00 am
Meg lehet haladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis emelkedjen az életszínvonal? Milyen konkrét stratégiákra lenne szükség az egyes szektorokban? Mit jelent ez az élelmiszer-ellátás területén, és milyen alternatíváik vannak a mai, környezeti szempontból fenntarthatatlan rendszereknek? Ezekre a kérdésekre[…]
Sep 20, 2022 | 11:31 am
Immár 22 éve ítéli oda a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány a Rátz Tanár Úr Életműdíjat az év legjobbnak ítélt természettudományos (matematika, fizika, kémia és biológia szakos) tanárainak. A kétmillió forinttal járó díj és a természettudományos oktatás jelentőségéről Kroó Norbert akadémikus[…]
Sep 20, 2022 | 00:00 am
A Közgazdaság-tudományi Intézetben (MTA Kiváló Kutatóhely) működő, Biró Péter vezette Lendület-kutatócsoport az úgynevezett párosítási piacok kutatásával foglalkozik. Kutatásaik nyomán számos társadalmi elosztófolyamat válhat egyszerre igazságosabbá és hatékonyabbá: például több és sikeresebb vesetranszplantációt végezhetnek a jövőben, és a középiskolába vagy egyetemre[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR