Fodor Zoltán
20
05
03
07
Előadó
Az előadás egyes drogfajták biokémiai-neurológiai hatásmechanizmusainak ismertetésén keresztül és művészeti példákat is megidézve mutat rá a kábítószerek veszélyeire, illetve arra, hogy a mesterségesen kiváltott eufóriás állapotok miért nem lehetnek tartós, az embert gazdagító öröm forrásai.
Man has almost always, in every culture, used drugs of abuse to stimulate productivity and increase the feeling of joy and satisfaction. This has had an effect on art and culture. The lecture presents the biochemical mechanisms of freeing dopamine, the so called "happiness hormone" and how the brain regulates its balance, the mechanism of which is disturbed by the various drugs. While tribal and pre-modern cultures were characterised by a strict regulation of the use of drugs of abuse, modern societies- as a result of their openness- are defenceless against the massive spread of industrially designed consciousness expanding substances and psycho stimulants that may cause increasingly quick addiction (ecstasy, LSD, heroin etc.). Artificially created euphoric states cannot be the source of lasting joy enriching human personality and in reality they do not increase creativity either. At the same time, the natural relation networks existing in kinship groups across generations, social groups and local communities that could provide protection to the youth of today cannot be substituted solely with the tools of bureaucracy and the police.
Az elemi részek fizikája a ma ismert legmélyebb, legalapvetőbb tudományos elmélet. Ezzel az elmélettel, az úgynevezett standard modellel az összes kísérleti eredmény teljes összhangban van. Ám sajnos még ez az általános elmélet is csak részben tud magyarázatot adni arra az alapvető kérdésre, hogy miért is létezik a világegyetem, és hogy miért létezünk mi magunk. Az előadás áttekinti az elemi részek fizikájának az alapjait. Megvizsgálja azt a három feltételt, mely a korai világegyetem történései során az anyagi világ kialakulásához szükséges volt.
Elementary particle physics is the deepest scientific theory yet to have existed. All experimental results are in complete agreement with this so-called standard model. However, not even this theory can answer the question of why the world -and matter- exists. Different physical descriptions are reviewed. The basics of elementary particles physics are summarized for which both experimental techniques and theoretical ideas are presented. To solve the equations supercomputer performance is needed. A cost-effective system is shown. The three conditions necessary for the genesis of matter in the early universe are discussed. All three conditions could be fulfilled in the standard model; however, their combined effect is not enough to generate matter. In a similar way to relativity or quantum mechanics, this negative conclusion shows the path to extending our physical picture.
20
05
04
04
Előadó
A csirkemagzat, valamint a kutya és a ló testfelépítésének és mozgásainak megismerésével választ kapunk arra, hogy hogyan tudja a kiscsirke feltörni a tojás héját, vagy hogy miért képes a csikó születését követően rögtön összerendezett bonyolult mozgáskombinációkra, eltérően a lassabban fejlődő kutyától, illetve embertől. A ló mozgásának ábrázolása művészettörténeti szempontból is érdekes, Székely Bertalan rajzsorozataival az elsők között járult hozzá a mozgásvizsgálatok fejlődéséhez. Napjainkban a kutya és a ló mozgásának elemzése a legmodernebb eszközökkel történik.
By studying the body structure and movement of the chicken embryo or that of the two domestic animals closest to man, the horse and the dog, we may obtain an answer to how the chicken can break free from its egg with the help of a muscle especially developed for the time of hatching. Or to how the foal is capable of coordinated, complex movement combinations right after birth as a result of the myelinization process taking place at various times in the nervous system of animals. The body structure of a horse can be compared to a double console truss bridge. This special static system enables it to sleep while standing. Its limb bones are resistant to gigantic pressure, its sinews to enormous pulling forces. The portrayal of the movement of the horse in art history is also interesting. Bertalan Székely was one of the first who contributed to the study of movement with his series of drawings. Today, the most state-of-the-art technology is used in the three-dimensional kinematic analysis of the movement of horses and dogs to carry out an objective analysis of the various locomotive disorders which can provide important supplementary information to clinical diagnostics.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR