Meskó Attila
20
04
09
13
Előadó
Nemcsak a Föld lakóinak száma nő robbanásszerűen, hanem az egy főre jutó felhasznált energia, s a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége is nagy ütemben emelkedik. Vajon visszavezethető-e az elmúlt másfél évszázadban zajló kismértékű, globális léptékű melegedés az ember mind intenzívebb földi jelenlétére? Vajon az egyre növekvő szennyezőanyag-kibocsátás, s az így erősödő üvegházhatás okolható az éghajlat változásáért? A szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik, vagy csak a hírközlés gyorsabb és szenzációéhesebb globalizálódó világunkban? Lehetséges-e az éghajlat modellezése, előrejelzése, melyek e folyamat bizonytalanságai?
Sudden and exponential population growth has occurred over the past few decades; consequently per capita use of energy and air pollution has intensified. Is this increasing and intensified human presence on the planet responsible for a warming in global temperatures of 0.6-0.8 degrees Celsius over the past 150 years? Is the increasing pollution and the consequent greenhouse effect to be blamed for climate change? Has there been an increase in extreme weather conditions? Or is this perception due merely to faster telecommunications and more sensational reporting in a globalised world? Is it possible to model and forecast the climate? The lecture reviews the causes and chances of a rapid climate change and presents some potential global and regional climate scenarios for the 21st century. Based on climate models, the global mean temperature will increase by 1.4-5.8 degrees Celsius by 2100. This expected warming trend is unprecedented. The biggest temperature change will occur at high latitudes, whilst the least in the tropical ocean. Based on model calculations, changes in precipitation are expected to vary much more both spatially and temporally.
Az emberiség jelenleg nem fenntartható módon tevékenykedik: ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk, az hosszú távon nem folytatható. Nem tartható fenn az erőforrások elhasználásának üteme, a környezet állapotának romlása és a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése. A 21. században az emberiség halaszthatatlan feladata az, hogy ezen változtasson. Mi a jelenlegi helyzet, hol vannak tudásunk határai és mit tehetünk? Az előadás a számos probléma közül kiemel néhány aktuális kérdést: az ózoncsökkenést, a globális felmelegedést, a gyors klímaváltozás lehetőségét, a katasztrófák elkerülését és az energia biztosításának nehézségeit.
Sustainability means meeting current human needs while preserving the environment and natural resources essential to future generations.The lecture reviews some issues related to sustainability including ozone depletion, global warming, the possibility of rapid climate change and difficulty in energy supplies. An international consensus has developed over the past decades regarding the importance of sustainability and the responsibilities related to it. However, a limited number of measures or adjustments in the operation of industry, agriculture, transport and energy production are not sufficient, comprehensive transformations in all these areas are required in order to ensure the sustainable satisfaction of actual needs. The rate at which resources are utilised, the deterioration of the environment and the growth in economic inequalities cannot be sustained any further. During the 21st century human society must forge a new relationship with the natural world. We have to stop wasting and swiftly using up the resources of the Earth and we must begin to function in a more rational and sustainable way.
20
04
09
27
Előadó
A biofizika eszköztárának szerepe a jövő orvostudományában. Az érpályákban keringő fehérvérsejtek felszíne tele van molekuláris antennákkal, amelyek képesek a külvilág üzeneteit felfogni és reagálni rájuk. Ez annyit jelent, hogy például megvédenek bennünket az így felismert fertőzésektől és idegen, kártékony anyagoktól. Baj akkor van, amikor ugyanezek a sejtek a beültetett szervet - szívet, vesét - is idegennek tekintik, és azt is el akarják pusztítani. Ugyanakkor ezek az molekuláris antennák tájékozódási pontokat jelenthetnek, amelyek alapján speciális gyógyszerek a károsan aktív sejteket felismerik és célzottan elpusztíthatják. A modern biofizika lehetővé teszi egyedi molekulák vizsgálatát, felismerését és manipulálását, aminek a révén csak azokat a sejteket célozzuk meg gyógyszereinkkel, amelyek károsak.
One of the major challenges for medical science is the precise targeting of medicines. If we can distinguish healthy cells from unhealthy ones we will have access to unprecedented therapies. To achieve this we need to learn about the membrane that separates the cell from the external world and acts as a communication surface to it. However, to be acquainted with the membrane is not enough, to cure we also need accurate tools that strike the medication home within the living organism. Flow cytometry, near-field microscopy and similarly sophisticated examination methods allow the mapping of the membrane and its cells in nanometric range. The molecules of the cell membrane are not formed accidentally but in a precise structure. With this knowledge, the individual cells can be precisely described and targeted. In addition, with the study of the molecules of the immune system, "magic bullets" can be produced to transport the medication molecules into the targeted cell. The practical usage of such research is not always obvious, yet knowledge obtained from basic research will lead to therapies. The path laid out by biophysics can lead to cures for hitherto incurable diseases.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Jan 11, 2023 | 00:00 am
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR