Bartholy Judit
20
04
09
06
Előadó
Kétségtelen, hogy ahhoz, amit ma globalizációnak nevezünk, a nemzetköziesedés sok évszázados előtörténete vezetett. Mégis azt mondhatjuk, hogy valami radikálisan újjal találjuk ma szembe magunkat, s ennek az új állapotnak a gazdasági jellemzői között kiemelkedően fontosak a nemzetközi kereskedelemmel és munkamegosztással, a külföldi tőkeberuházásokkal és a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos változások. Sokan tartanak attól, hogy a globalizáció egyben a kulturális sokféleség felszámolódását is jelenti, ez a félelem azonban megalapozatlannak tűnik. Ugyanakkor fontos azt is látnunk, hogy a globalizáció nem merül ki a gazdasági mutatókkal leírható jelenségekben: alapvető ideológiai, gazdaságfilozófiai és politikai jelenségekkel, egyfajta konzervatív fordulattal függ össze. A globalizáció előnyös vagy hátrányos voltával kapcsolatban nem lehet térségtől független választ adni: ezt jól mutatja az ázsiai országok vagy Európa elmaradottabb országainak sokféle fejlődési mintája.
The long course of globalisation, commencing with the Hanseatic League has seen rapid acceleration since the 1980's. World trade and foreign capital investment has grown exponentially and there has been a profound change in the international distribution of labour. The role of multinational companies and the sheer number of speculative financial transactions has increased dramatically. Even so, free market capitalism and parliamentary democracy has not become as absolute as neo-liberal economics has. In the eighties Reagan and Thatcher applied the principles of market fundamentalism and IMF and World Bank followed suit. Supporters of globalisation say that everybody is a winner; its critics believe that it leads to chaos and polarisation. Evidence suggests that both consequences co-exist simultaneously. The difference between the richest and the poorest countries has grown to 1:40 - however, many countries are left behind because they are excluded from globalisation. In Central and East-Europe, as the example of Southern Europe shows, many countries have the opportunity to catch up.
Nemcsak a Föld lakóinak száma nő robbanásszerűen, hanem az egy főre jutó felhasznált energia, s a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége is nagy ütemben emelkedik. Vajon visszavezethető-e az elmúlt másfél évszázadban zajló kismértékű, globális léptékű melegedés az ember mind intenzívebb földi jelenlétére? Vajon az egyre növekvő szennyezőanyag-kibocsátás, s az így erősödő üvegházhatás okolható az éghajlat változásáért? A szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik, vagy csak a hírközlés gyorsabb és szenzációéhesebb globalizálódó világunkban? Lehetséges-e az éghajlat modellezése, előrejelzése, melyek e folyamat bizonytalanságai?
Sudden and exponential population growth has occurred over the past few decades; consequently per capita use of energy and air pollution has intensified. Is this increasing and intensified human presence on the planet responsible for a warming in global temperatures of 0.6-0.8 degrees Celsius over the past 150 years? Is the increasing pollution and the consequent greenhouse effect to be blamed for climate change? Has there been an increase in extreme weather conditions? Or is this perception due merely to faster telecommunications and more sensational reporting in a globalised world? Is it possible to model and forecast the climate? The lecture reviews the causes and chances of a rapid climate change and presents some potential global and regional climate scenarios for the 21st century. Based on climate models, the global mean temperature will increase by 1.4-5.8 degrees Celsius by 2100. This expected warming trend is unprecedented. The biggest temperature change will occur at high latitudes, whilst the least in the tropical ocean. Based on model calculations, changes in precipitation are expected to vary much more both spatially and temporally.
20
04
09
20
Előadó
Az emberiség jelenleg nem fenntartható módon tevékenykedik: ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk, az hosszú távon nem folytatható. Nem tartható fenn az erőforrások elhasználásának üteme, a környezet állapotának romlása és a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése. A 21. században az emberiség halaszthatatlan feladata az, hogy ezen változtasson. Mi a jelenlegi helyzet, hol vannak tudásunk határai és mit tehetünk? Az előadás a számos probléma közül kiemel néhány aktuális kérdést: az ózoncsökkenést, a globális felmelegedést, a gyors klímaváltozás lehetőségét, a katasztrófák elkerülését és az energia biztosításának nehézségeit.
Sustainability means meeting current human needs while preserving the environment and natural resources essential to future generations.The lecture reviews some issues related to sustainability including ozone depletion, global warming, the possibility of rapid climate change and difficulty in energy supplies. An international consensus has developed over the past decades regarding the importance of sustainability and the responsibilities related to it. However, a limited number of measures or adjustments in the operation of industry, agriculture, transport and energy production are not sufficient, comprehensive transformations in all these areas are required in order to ensure the sustainable satisfaction of actual needs. The rate at which resources are utilised, the deterioration of the environment and the growth in economic inequalities cannot be sustained any further. During the 21st century human society must forge a new relationship with the natural world. We have to stop wasting and swiftly using up the resources of the Earth and we must begin to function in a more rational and sustainable way.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Feb 2, 2023 | 08:08 am
A rézkor a legfontosabb korszakok egyike az emberiség fejlődésében. Számos olyan innováció származik ebből a periódusból, amely alapvetően határozta meg az ember későbbi fejlődését. A Kárpát-medence különleges szerepet töltött be ebben a korszakban, hiszen összekötő kapocsként működött Európa déli és[…]
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR