Szabad János
20
03
11
03
Előadó
A nanotudományt, a nanotechnológiát a számítógépek miniatürizálásának határai indították útjára. Ám hamarosan kiderült, hogy az új utak keresésében szinte minden természettudomány összefogására szükség van a számítástudománytól kezdve a fizikán, kémián át az élettudományokig és a védelmi kutatásokig, azaz az egyik leginkább multidiszciplináris tudományterület jött létre. A nanotudomány a néhány atomi méretű mesterséges szerkezetek tulajdonságait és gyártási módját kutatja.
Nanoscience and nanotechnology began with the exploration of the limits to the miniaturisation of computers. Soon, however, it became clear that in this quest, the co-operation of almost all branches of science were required. This makes it one of the most multi-disciplinary fields of science. The lecture gives an overview of the science while answering questions such as where nano-technology stands today, what has been achieved and the opportunities that exist. It also touches upon the solutions nanoscience can provide to the energy problems of mankind. We are introduced to the operation of some high-tech devices, which allow for atomic-size research, and the manipulation of the individual atoms. Prominence is given to the description of the production of nano-sized tools, since the creation and mass production of the tiny devices presented would be unthinkable without them. Possibly the most important role of nanoscience in the 21st century may be to attempt to understand the survival methods of mankind, the system of close-cycle production and consumption.
Az alma nem esik mesze a fájától; Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Az ilyen közmondások azt a tapasztalatot fogalmazzák meg, hogy a szülők átörökítik tulajdonságaikat utódaikra. Hogyan? Azokat a törvényszerűségeket, amelyek szerint a tulajdonságok öröklődnek, először Gregor Johann Mendel ismerte fel és tette közzé 1865-ben. Vannak azonban olyan tulajdonságok, amelyek öröklődése nem követi a Mendel-szabályokat. Miért nem? Mi az alapja az ún. nem-mendeli tulajdonságok öröklődésének? Miért játszanak az anyák kitüntetett szerepet ebben a folyamatban? Hogyan jobbíthatjuk életünket a nem-mendeli genetika ismeretében? Az előadás a nem-mendeli genetika kérdéskörébe ad bepillantást.
It has long been observed that parents transmit their characteristics to their offspring. Gregor Mendel discovered the rules through research carried out on peas, from which he formulated the classic rules of inheritance. Some characteristics, for example the winding direction of the shell of paludal snails, apparently follow Mendel's inheritance rules but are one generation late. Such characteristics are not caused by the species' own genes, but by those of the mother. This is called maternal effect. Maternal effect is responsible for preparing the ovules before conception, therefore it is important for the healthy development of the offspring. The embryo protection programmes target the successful functioning of the maternal effect by accustoming future mothers to a healthy life style before conception. Another non-Mendelian inheritance type is maternal inheritance. Contrary to Mendel's observations, recessive characteristics do not appear in later generations either. Which character becomes dominant depends on the mother. The genes of characteristics that show maternal inheritance are not found in the nucleus but in the mithocondria of the cytoplasm, which come with the ovule, so all the genes they carry are maternal origin too.
20
03
11
17
Előadó
Az emberi nyelvek egyik legérdekesebb vonása, hogy folyamatosan változnak, méghozzá az egyes ember számára jórészt észrevétlenül. A nyelvi változás célját, értelmét mindmáig nem tudjuk, hiszen a legpraktikusabb az volna, ha a nyelvek sosem változnának - akkor Rómában ma is latinul beszélnének, s megértenék Cicero szövegeit. Van olyan nézet, miszerint a nyelv egyre egyszerűsödik, mások szerint meg éppen bonyolultabb lesz.
Linguistic change is always a change in the linguistic system, a change in grammar. While vocabulary changes relatively fast, linguistic shifts can only be traced in the process of changes in the components of grammar: morphology, phonetics and syntax. Languages neither become simpler nor more complex. This is true of the contemporary Hungarian language, which is not less (or more) complex than Old Hungarian. There is no relationship between language change and those using them. Naturally, vocabulary is affected by the changes in society and civilisation but from a linguistic point of view this is peripheral. The grammar, the system of the language itself, does not reflect anything. It is an arbitrary code, which does not need to have the same configuration as the messages it conveys. Linguistic changes do not have reasons. Language changes because, within certain limits, there are no obstacles to generations or regions modifying it. In any case they modify only as much as necessary without being detrimental to communication. The notion of language corruption therefore is an unscientific nonsense, as it does not recognise the fundamental nature of language and thinks of it in human and moral terms.
Hátraugró
Tudományos blogok
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
MTA hírek
Dec 8, 2022 | 13:30 pm
Magyar Tudományos Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg a Közgyűlés.
Dec 7, 2022 | 11:07 am
A tudomány minden eszközével kötelezze el magát a társadalmi egyenlőtlenség és az ebből fakadó súlyos nehézségek felszámolása mellett – sürgették a Fokvárosban rendezett Tudományos Világfórum ünnepélyes megnyitóján felszólalók. Az eseményen a szervező államok államfői és miniszteri, a nemzetközi partnerszervezetek legmagasabb[…]
Dec 7, 2022 | 10:06 am
Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for Social Justice”). Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban.
Dec 7, 2022 | 08:15 am
Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel három nagy nemzeti program kezdi meg a működését: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program 4 alprogramja, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja és a Nemzeti Agykutatási[…]
Dec 5, 2022 | 00:00 am
A világ legrangosabb tudománydiplomáciai fóruma idén újabb fontos epizódjához érkezik: első alkalommal látogat az afrikai kontinensre. Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban. Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR