Raskó István
20
04
03
01
Előadó
1235 telén Juliánusz barát eljutott a volgai bulgárok fővárosába. Itt találkozott egy asszonnyal, akitől megtudta, hogy kétnapi járóföldre megtalálja azokat a magyarokat, akiket keres. Kik voltak ezek a magyarok? Léteztek-e egyáltalán? Milyen alapon nevezhetjük őket magyaroknak? Az előadás bemutatja azokat a forrásokat, melyek alapján a tudományos kutatás a magyar nép és a magyar nyelv eredetét, Honfoglalás előtti történetét vizsgálja. Olyan kérdésekre kaphatunk választ például, hogy mi a nép és a nyelv történeti viszonya, vagy hogy mi volt a magyarok neve saját maguk számára és a többi nép között. És végül, de nem utolsó sorban kiderül az is, hogy az Európai Unióban közlekedő magyar autók H betűje tulajdonképpen középkori francia papok találmánya.
The lecture offers some definitions used in the lecture. The term people or ethnic group is understood as a historically evolved community with a common cultural semiotic system, whose members consciously distinguish themselves from other ethnic entities, and which possesses a permanent self-designation. The author discusses the relationship between the origin of the language and the origin of the people. In some cases the history of a language and their speakers are different (language change), in other cases language and ethnic group developed together. Then the author outlines the various types of sources on the base of which the history of the formation of the Hungarian people can be reliably reconstructed. He discusses the peculiarities of the written, the linguistic, the archaeological, the ethnographic and the indirect sources. Prominence is given to the concept of ethnic identity, for which the author quotes a text from the 6th century. He gives the different names of the Hungarians as they appear in the contemporary sources. Finally he offers answers to the question: how could the Hungarians survive in the ocean of the Turkic, Iranian and Slavic peoples, while migrating from the South of the Urals through the Kuban and Don region to Etelköz and the Carpathian Basin?
Az emberek közötti megjelenésbeli különbségnek biztosan van genetikai alapja, de ma már tudjuk, hogy ezek a tulajdonságok több gén együttes hatására alakulnak ki. Az előadás megvizsgálja, hogy van-e genetikai alapja az emberi faj rasszokba sorolásának, hogy milyen genetikai módszerek állnak rendelkezésünkre a populációk származásának vizsgálatára, illetve néhány példán bemutatja a különböző népcsoportokban szelekcióval kialakult genetikai variánsok egészségügyi jelentőségét.
The revolution of genetics has led to a transformation in the research into the history of our race. In addition to the examination of blood groups, enzymes and antigens, today certain DNA sections are used to establish the differences or similarities between various populations. Of the wide range of genetic methods, the lecture places emphasis on the analysis of DNA of the so-called mitochondria, the cell particle solely inheritable from the mother as it functions as reliable molecular evolutionary clock. For example, based on the examination of a characteristic section of mitochondrial DNA, all living women can be traced back to a single origin. This source is the mitochondrial 'Eve', who lived in Africa some 150,000-200,000 years ago. By tracing the inheritance of the Y-chromosomes heritable from the father, the paternal inheritance line of populations can also be traced back to one African 'Adam'. The principal message of the lecture is that genetic research brings to an end racist genetic theories. The data of the Human Genome Programme clearly support the conclusion of past research that people cannot be divided into races on genetic grounds.
20
04
03
17
Előadó
A virágok szín- és formagazdaságukkal gyönyörködtetnek. Nem csak esztétikai jelentőségük van azonban: a bennük megbúvó bibe megporzásából születő magvak a fajfenntartást szolgálják, s az emberi táplálkozás nélkülözhetetlen forrásai is. Az utóbbi évtized molekuláris, sejt- és fejlődésbiológiai kutatásai a növények életciklusának eddig ismeretlen rejtélyeit tárták fel. A virágokban lejátszódó intim események molekuláris hátterének megismerése fontos gyakorlati jelentőséggel bír, hiszen a növénynemesítés a géntechnológiai és genomikai módszerek révén újabb lehetőségekhez jutott a virágzási idő befolyásolására, új növényszaporítási eljárások kidolgozására, a betakarított termés minőségének, táplálkozási értékének javítására.
Flowers do not merely possess an aesthetic value; the seeds born by the pollination of the stigma concealed within them serve species preservation and thus are indispensable sources of human alimentation. Research into molecular, cell and development biology over the years has revealed some of the mysteries of the plant life cycle. With the sequencing of plant DNA stock, gene technology interventions have become more precise. Building isolated genes into the genome of plants makes it possible to suspend gene functions, and the over-production of proteins, i.e. to create trans-genic plants. The first part of the lecture overviews the molecular processes responsible for flowering, pollination and seed development. With knowledge of these processes, describing and isolating the genes and controlling them can greatly aid the plant cultivator and breeder in the safe production of crops. Next, we are provided with convincing examples of the many ways in which the processes in the sexual organs of plants can affect our daily lives and the lecturer draws a most important conclusion - the primary task of plant breeding is to improve our plants to ensure healthier food and encourage environmentally conscious agricultural practice. Newly acquired knowledge aims to improve our quality of life and it is hoped that humankind will fully exploit this opportunity.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Jan 11, 2023 | 00:00 am
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR