Ormos Pál
20
03
03
17
Előadó
Az előadás azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyek valamennyiünket a leginkább foglalkoztatnak mint egy adott nemzeti közösség tagjait. Hogyan keletkeznek a nemzetek? Milyen vonások jellemzik őket? Hol keressük nemzeti előszereteteink és előítéleteink eredetét? Hogyan gondolkodunk mi, magyarok, a nemzetről? Mit hozhat a jövő a nemzet, e történeti képződmény számára?
Gábor Gángó, professor of history, asks his audience, "What is a nation?" then gives answers based in different historical periods. The emergence of the modern nation state in the 18th and 19th century gave rise to the ideology of nationalism, manifesting in cultural and political aspirations throughout Europe. Hungarian nationalism is rooted in the times of the Habsburg Empire, bringing the term "political nation" to the forefront of late 19th century political vernacular. After the transition of 1989, the amended Constitution declared "the people" as the source of sovereignty, however the priorities of modern European politics require, Gángó asserts, further development of a democratic political community in Hungary.
A fény és az élő szervezetek kölcsönhatása nagyon sokrétű: a fényenergia átalakítása, a fény érzékelése vagy akár az élőlények saját világítása megannyi rendkívül érdekes jelenségkör. Az előadás e területek jellemző folyamatait mutatja be. Egyúttal arról is igyekszik képet adni, hogy hogyan képesek egyes molekulák olyan bonyolult feladatok ellátására, melyeket mindennapi életünkben csak összetett gépekkel lehet megvalósítani.
Pál Ormos, professor of biophysics and member of HAS, shows the important role light plays in every aspect of life. It supplies the energy needed for life, it is the most important medium of sensing, and it even regulates our life. The interaction of light and living systems involves complicated biological and physical processes. The interaction of light and life is complex and involves the conversion of light energy, the sensing of light, and the light emission of living systems. This lecture introduces the characteristic processes of these areas, as well as light's specific and general features
20
03
03
31
Előadó
Történelmünk folyamán gyakran a népek sorsát befolyásoló növényi járványos betegségek pusztítottak, amelyek éhínséget, halált és népek vándorlását okozták. Ma már általánosan ismert, hogy ezeket a növényi betegségeket kórokozó gombák, baktériumok vagy vírusok okozzák. Az emberi és állati szervezetekhez hasonlóan a növények is képesek a kórokozók ellen aktív módon védekezni. A növények sajátsága, hogy egy-egy sejten belül többféle védekezési mechanizmus dolgozik egyszerre. Az előadás ezeket a mechanizmusokat mutatja be.
Zoltán Klement, biologist and member of HAS, states that all living things including plants, have developed defense mechanisms that inhibit disease-causing micro-organisms. Plants have evolved both specific and non-specific hypersensitive defense mechanisms similar to the immune systems of animals. In disease-resistant plants the recognition of pathogens and the development of defense mechanisms are quick, but in susceptible plants lacking defense reactions, this recognition is delayed, thus enabling the pathogens to multiply which eventually cause disease.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jul 1, 2022 | 00:00 am
A koronavírus okozta veszteségek enyhítése és az egészségügyben dolgozók támogatása – e két cél érdekében kezdeményezett gyűjtést 2021-ben az MTA 194. közgyűlése. A beérkezett egyéni felajánlások alapján összegyűlt több mint 12 millió, az MTA hozzájárulásával együtt 20 millió forintot az[…]
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR