Láng István
20
02
11
04
Előadó
Tudjuk, hogy a hatalmas Világegyetem tele van a Naphoz hasonló csillagokkal, sőt valószínűleg a Földünkhöz hasonló bolygók sem ritkák. Tudjuk, hogy a Földön szinte a kezdet kezdetén megjelent az élet, és bonyolult fejlődéssel eljutott az értelemig és a technikai civilizációig. Járható ez az út más égitesteken is, vagy csak az események rendkívül valószínűtlen, véletlen láncolatáról van szó, vagyis Földünk lényegében ritka, vagy egészen egyedülálló kivétel az élettelen Univerzumban? Vagy éppen ellenkezőleg, ez a szabályos út, mert erre vezet a fejlődés a galaxisok sok százmilliárdnyi csillaga körül? Amiről az előadás szól, az bioasztronómia (vagy asztrobiológia, vagy exobiológia) néven önálló, divatos tudományággá vált a 20. század legvégén. Célja az élet és az Univerzum valódi viszonyának tisztázása.
One of today's most exciting inter-disciplinary fields is astro-biology where the true synthesis of the knowledge of many disciplines is realised. The major task is to clarify the true relation of Life and the Universe that is to answer the question: Is life in the Universe a rule or an exception? The lecture briefly overviews the history of astro-biology - introducing the fundamental equation of the subject area, the so-called Drake-formula, - then goes on to demonstrate the location and basic characteristics of the solar system and the Earth. It tries to determine whether the appearance of Life is a necessity everywhere where appropriate conditions prevail. In one of the most exciting parts of the lecture - which promises great discoveries in the near future - we come to learn about celestial bodies of the Solar system, where life as we know it may be possible. In the past few years it has become clear that life is incredibly robust, there is almost no hostile place on our own planet where simple structured forms of life could not exist. The list of organisms living in extreme conditions (extremophiles) has considerably increased over the past few years. These organisms provide a lot of information on the early evolution of life on Earth, and we stand a good chance of finding their analogue forms on other celestial bodies, the environmental conditions of which we are gradually learning more from planetology. Leaving the Solar system we take a glimpse at the most dynamically developing areas of astrology, the research of the exoplanets. Finally, we look at the possibilities of the development and spreading of civilisations and Mankind's attempts at making contact with other life forms.
A 20. század hatvanas éveinek első felében a Néma tavasz című könyv drámai módon rázta fel a vezető értelmiségi körök lelkiismeretét: innentől lehet számítani a környezetvédelem fogalmának bekerülését a társadalmi tudatba és az emberek gondolkodásába. A hetvenes évek eleje jelentős változásokat hozott (Föld Napja rendezvény, Római Klub létrejötte, Stockholmi Konferencia). A Stockholmi Konferencia után tíz évvel egyre jobban érlelődött az a felismerés, hogy a környezetvédelmi problémákat önmagában véve nem lehet megoldani, hanem együtt kell szemlélni a gazdasági szektorok tevékenységével. Kialakult egy új koncepció, amelyet fenntartható fejlődésnek neveztek el. A mai előadás a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fogalmát járja körül.
István Láng, member of HAS, presented questions of environmental protection and sustainable development in a historical and international context. The concept of sustainable development was formed in a series of conferences and international initiatives. It aims at integrating environmental and economic policies, and was turned into an action plan codified in international agreements at the Rio Conference in 1992. These agreements require the enforcement of human, social and ecological requirements as opposed to traditional cultures of production and consumption. Global environmental problems may only be treated through a new approach to economy. These new approaches are required of Hungary by the European Union, but, most importantly, they are demanded by the need to sustain a liveable environment for ourselves.
20
02
11
18
Előadó
Gondolatainkban a radioaktivitás szó mellé joggal társul az atom szó. Sokakban viszont irracionális félelem él mindennel kapcsolatban, ami "atom", legyen az atomerőmű vagy orvosi vizsgálat. Az előadásban megmutatjuk, hogy a radioaktivitás a természet része, radioaktivitás nélkül nem lenne lakható a Föld. Mi emberek a többi élőlényhez hasonlóan mindig együtt éltünk a sugárzásokkal. Az utóbbi száz évben pedig rengeteg fontos és hasznos alkalmazást dolgoztunk ki, ezek mára nélkülözhetetlenekké váltak. Ugyanakkor sajnos megszülettek a pusztítás eszközei is.
László Jéki, physicist, has drawn our attention to the stunning (and perhaps frightening) fact, that we live in a torrent of radiation. Our knowledge of radiation was gathered in just the last one hundred years, so we tend to think that this is some sort of modern invention - a human creation. On the contrary, radioactivity is part of nature, without it the Earth would not be inhabitable. Human beings, just like all animals, have always lived in radiation. In our thought, the word 'radiation' is right next to the word 'nuclear'. Many people nurture an irrational fear in connection to anything "nuclear", be it a nuclear power plant or a medical test. In the past hundred years, in addition to the well-known weapons created, a large number of useful applications have been developed, many of which have become indispensable.
Hátraugró
Tudományos blogok
Feb 1, 2024 | 22:33 pm
UAntry, avagy uniós hatalmi viszonyok az ukrán csatlakozás után Zárt ajtók mögött az esetleges ukrán csatlakozás révén növekvő amerikai befolyásra figyelmezetett Orbán Viktor a Telex cikke szerint: Az ukrán csatlakozás révén a Baltikumtól Lengyelországon és Ukrajnán át akár Romániáig tartó, az Egyesült Államokhoz húzó blokk jönne létre, ami uniós[…]
May 7, 2023 | 15:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 05:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 19:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR