Hámori József
20
02
10
21
Előadó
A 20. századra esett a modern fizika kialakulása, vagyis a kvantumelmélet és a relativitáselmélet megszületése. Az új felismerésekkel a fizikai megismerés határai kitolódtak, ami más természettudományok szerkezetét is átalakította. A fizika korábban lehetetlennek látszó mérési pontosságot ért el sok területen, ennél fogva valószínű, hogy a fejlődés még jó ideig folytatódni fog. De még így sem hághatunk át alapvető, elvi korlátokat.
Rorbert Kroó, physicist and Secretary General of HAS, was seeking an answer to the question of where the limits of physical knowledge are. He described physics as the basic and all-encompassing effort to describe nature. New findings have broadened the scope of physical knowledge, and this has led to a shift in the structure of traditional big sciences. As a result, a number of new disciplines such as molecular biology, quantum chemistry, astrophysics and cosmology were born. Physics became capable of accuracy in measurements that was unthinkable before, so it is most probable that the developments will evolve in the future. Yet, some basic theoretical boundaries cannot be overridden.
Vajon miben rejlik az emberi agy kiemelkedő teljesítményének, például a beszéd, a muzikalitás, a kreativitás képességének magyarázata? Az emberszabású főemlősök agyában az emberéhez nagyon hasonló idegi szerkezeteket, agykérgi régiókat, központokat találunk, s a csimpánz és az ember genetikai állománya mindössze két százalékban különbözik egymástól. Hogyan magyarázhatóak akkor a tudatos emberi agy kivételes képességei?
József Hámori, biologist and Vice-President of HAS, lectured about the workings of the human brain, and the characteristics of the neuron networks made of nerve cells and their synapses. The two major characteristics that differentiate human beings from animals is the fact that humans retain the neural capacity of learning through their adult lives, and the special asymmetry of the brain. Ontogenesis is a genetically controlled process, during which, after the more rigorous early stages, the human brain develops as a result of the joint effects of the open genetic program and a long process of environmental integration. The dominant right-handedness, which is probably the result of a mutation linked to some sort of environmental adoption, is the first stage in the development of the brain asymmetry, characteristic of humans. It is the unity of the diverse functions of the two cerebral hemispheres that makes the human brain one of the greatest miracles of the Universe.
20
02
11
04
Előadó
Tudjuk, hogy a hatalmas Világegyetem tele van a Naphoz hasonló csillagokkal, sőt valószínűleg a Földünkhöz hasonló bolygók sem ritkák. Tudjuk, hogy a Földön szinte a kezdet kezdetén megjelent az élet, és bonyolult fejlődéssel eljutott az értelemig és a technikai civilizációig. Járható ez az út más égitesteken is, vagy csak az események rendkívül valószínűtlen, véletlen láncolatáról van szó, vagyis Földünk lényegében ritka, vagy egészen egyedülálló kivétel az élettelen Univerzumban? Vagy éppen ellenkezőleg, ez a szabályos út, mert erre vezet a fejlődés a galaxisok sok százmilliárdnyi csillaga körül? Amiről az előadás szól, az bioasztronómia (vagy asztrobiológia, vagy exobiológia) néven önálló, divatos tudományággá vált a 20. század legvégén. Célja az élet és az Univerzum valódi viszonyának tisztázása.
One of today's most exciting inter-disciplinary fields is astro-biology where the true synthesis of the knowledge of many disciplines is realised. The major task is to clarify the true relation of Life and the Universe that is to answer the question: Is life in the Universe a rule or an exception? The lecture briefly overviews the history of astro-biology - introducing the fundamental equation of the subject area, the so-called Drake-formula, - then goes on to demonstrate the location and basic characteristics of the solar system and the Earth. It tries to determine whether the appearance of Life is a necessity everywhere where appropriate conditions prevail. In one of the most exciting parts of the lecture - which promises great discoveries in the near future - we come to learn about celestial bodies of the Solar system, where life as we know it may be possible. In the past few years it has become clear that life is incredibly robust, there is almost no hostile place on our own planet where simple structured forms of life could not exist. The list of organisms living in extreme conditions (extremophiles) has considerably increased over the past few years. These organisms provide a lot of information on the early evolution of life on Earth, and we stand a good chance of finding their analogue forms on other celestial bodies, the environmental conditions of which we are gradually learning more from planetology. Leaving the Solar system we take a glimpse at the most dynamically developing areas of astrology, the research of the exoplanets. Finally, we look at the possibilities of the development and spreading of civilisations and Mankind's attempts at making contact with other life forms.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR