Csányi Vilmos
20
03
12
01
Előadó
A számítógépeket és intelligens eszközöket összekapcsoló világméretű hálózat megsokszorozza alkotóelemeinek képességeit és lehetőségeit; a távoli felek közötti információcserét hallatlanul egyszerűvé, gyorssá és olcsóvá teszi. Egy gombnyomás vagy egy egérkattintás, és a következő pillanatban valahol a távolban, talán sok ezer kilométerre egy számítógép dolgozni kezd és jeleket küld felénk, amelyek információt hordozó üzenetekké állnak össze, és írás, kép vagy hang formájában megjelennek előttünk. Mi mindennek kell történnie ahhoz, hogy mindez valóvá váljon? Tényleg olyan fontos a ma és a jövő embere számára, amilyennek mondják? Tényleg átformálja az életünket és körülöttünk a világot?
Man has always been hungry for information. As a thinking, intelligent being, he creates various devices to complement his own deficient abilities. The tools for gathering, storing and sharing information and the tools for communication with others have seen tremendous development and many different devices and methods have been invented to satisfy our hunger for information. One of the most interesting tools is the computer, a device helping us to think. Computers need information to be able to work. The most efficient communication tool of computers is the computer network. Computer networks establish connections among computers and allow them to exchange information and share their resources, leading to a multiplication of the computers' capacities. Computer networks allow us to solve problems that would otherwise be impossible with single machines. The lecture introduces the Internet; it covers the foundations and potential of its functionality, stressing that it is merely a tool to facilitate our work and to enhance our understanding of the world around us.
A modern biológia sokszorosan igazolta azt a tényt, hogy az ember is az állatvilághoz tartozik: egy különleges emlős faj. Különlegessége éppen viselkedésformáiban rejlik. Például az ember az egyetlen olyan állatfaj, amely képes kultúrát és társadalmat létrehozni, pedig génjeink csak körülbelül egy százalékban különböznek a csimpánzokétól. Az emberi viselkedéssel foglalkozó biológusok, antropológusok, paleontológusok, etológusok már régóta dolgoznak azon, hogy felderítsék az ember különleges viselkedésformáinak evolúciós eredetét. Ha pontosan felmérjük, milyen tulajdonságokban különbözünk lényegesen az állatoktól, egyben ezek kialakulására is tudományos magyarázatot kapunk.
One of the central questions of biology is its evolutionary origin. This lecture briefly overviews the history of the development of the human species and the evolutionary and genetic links with our closest relatives. It goes on to analyse the three components of the human behavioral complex unique to our race: behavioral patterns related to group life, adaptation to group activities and constructive activities. We come to understand that the constructive ability is a biological quality particular to humans, which manifests itself not only in speech, in creating objects or in abstract thinking but also in the development of social structures. The structure of human groups, norms and rules governing the life of groups are all derived from the human constructive ability. The most important element, in contrast to animals, is man's readiness to act in the interest of the group regardless of the negative impact on his own individual and genetic interests. In other words, he is able to subordinate his own interests to those of the group.
20
03
12
15
Előadó
A nyomtatott anyagok tömegének roppant növekedésével, a tudás fokozódó komplexitásával azonban az egységes tudomány eszménye egyre csak halványult, s a 19. századra éppenséggel elenyészett. Ehhez képest az internet eleve egy új enciklopédizmus gondolatának jegyében áll. Az előadás feltérképezi az interdiszciplinaritás - a résztudományok közötti átjárhatóság, együttműködés és szintézis - új lehetőségeit a hálózott számítógépek korában.
It was the invention of printing that created the theoretical possibility of amassing the interconnected world of knowledge. In the 16th and 17th Centuries possessing all knowledge seemed a real prospect. The increasing complexity of knowledge made this idea disappear by the 19th century. Today, the Internet holds the possibility of new opportunities of interdisciplinarity and a new encyclopaedism. Having offered an overview of the history of the concept of encyclopaedism, the lecture cuncludes that encyclopaedic theoretical knowledge in one single mind is impossible, but it is perhaps possible outside the mind. According to certain anthropologists the majority of human knowledge is stored not in the mind but in external, physical symbolic systems. At the beginning of the 21st century the role of the external human memory is gradually being taken up by the digital Internet. The World Wide Web is not a world encyclopaedia, although many online lexicons can be found on it. In Hungary there is a new venture to create the, Hungarian Virtual Encyclopaedia, which is at the same time a scientific experiment.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR