Borhidi Attila
20
02
11
25
Előadó
A világűr tele van mozgással, változással, csodálatosan aktív folyamatokkal; de ezek nagy részéről emberi érzékszerveinkkel nem szerezhetünk tudomást. Műszereket kell építeni, és e műszereket a vizsgálandó helyekre el is kell juttatni. De hogyan is tervezik, építik meg e drága űrmissziókat? Milyen kérdésekre keresnek választ a kutatók? Az előadás e témákat járja körül, szólva arról is, hogy mit adott a magyar tudomány a Naprendszer megismeréséhez.
Károly Szegő, physicist, examined our Solar System. "Cold. Dark. Infinite loneliness. Is it a fare description of the cosmos?" he asked. A picturesque lecture brought the nappy retort. No! The cosmos is full of motion, change, and fantastic activity, such as solar flares and the dance of the atmospheres around the planets. Most of these events cannot be detected by our five senses. Most of the radiation arrives in the spectrum of electromagnetic waves that we cannot see. This is why we have built special instruments to study the environment surrounding the earth - this is space technology
Az előadásból megtudjuk, hogy a zöld növényzet valójában társadalmakból áll, amelyeknek gazdasági és társadalmi stratégiái és szigorú törvényei vannak. Szemléletes példákon keresztül ismerjük meg a növényi társadalmak szerkezetét, működési és gazdasági elveit. Szót ejtünk azokról a fontosabb tudományos eredményekről, amelyek a növényi közösségek és az emberi társadalom közös vonásaira utalnak. Az előadás azt kívánja bemutatni, hogy békés gazdasági együttműködés kialakítására van szükség az emberi társadalom létét alapvetően meghatározó növényi társadalmakkal.
Attila Borhidi, botanist and member of HAS, compared the world of plants to the strategies of a society, to make it more educational for those who make basic decisions concerning the cohabitation of human and plant life. Plants do not constitute some amorphous biomass, but take various, basic, functionary forms, of which over 50 categories are known. These then adjust to their environment according to various strategy-types, which, at the same time, correspond to types of human social behavior. The plants living in an undisturbed territory may be competitors, specialists, generalists or pioneers that react well to extreme conditions. Anthropotolerant or even anthropofil species react to the presence of the human being. It would help resolve the conflicts between human and plant life if we developed human strategies that respect the nature of plants.
20
02
12
09
Előadó
Az előadás röviden vázolja, hogy mi a dolga a szociológia tudományának. Ezt követően megvizsgálja, hogy milyen erők alakították a társadalom struktúráját az államszocializmusban, amelyben a központi túlhatalom a spontán mozgásokat lefojtotta, de a nem-hatalmi egyenlőtlenségeket csökkentette. Az erőforrások korábbinál egyenlőbb elosztásával összességében valószínűleg előre vitte a modernizációs-civilizációs folyamatot. Az újkapitalizmusban a politika társadalom fölötti túlhatalma megszűnt, a tőke és a munkaerőpiac visszanyerték strukturáló szerepüket. A forráscsökkenés és a nagyobb egyenlőtlenség egyelőre a szegénységet és kirekesztést növelték. Az Európai Unióban erősödnek a kirekesztés-ellenes törekvések, amelyekhez nekünk is jó lenne kapcsolódnunk.
Zsuzsa Ferge, professor of sociology, focused for decades on the formation of social structure and on the major inequalities in Hungary. She analysed the relationships and the struggels between the owners of the various forms of capital. During state socialism the power overshadowed the role of other capitals, and stifled all other structuring forces. With the transition to capitalism private ownership has become a major structuring factor, and the role of central power somewhat subsided. Inequalities have escalated, and poverty has grown dramatically. The European social model, a "civilized" version of market economy may offer an alternative after the transition.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Jun 20, 2022 | 09:40 am
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa magas szintű tudományos tevékenysége, elsősorban az agrártörténeti kutatásokban elért kimagasló eredményei, a felsőoktatásban vállalt feladatainak példaértékű teljesítése és a tudományos élet szervezéséért végzett elkötelezett munkája elismeréseként adományozta Orosz Istvánnak a díjat.
Jun 20, 2022 | 00:00 am
Tardos Gábor matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Advanced Grant kutatási támogatását. A pályázatában a véletlen módszer diszkrét matematikában való alkalmazásait fogja kutatni.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR