Ádám Veronika
20
04
04
19
Előadó
Sokan gondolják úgy, hogy a művészet, s benne az irodalom olyan önmagába zárt világot jelent, melynek értelmezéséhez, értékeléséhez nem használhatunk "művészeten kívüli" szempontokat, mert így a műalkotásokra, az irodalmi szövegekre tőlük idegen kérdéseket erőltetnénk rá, s esetleg ideologikus megfontolásoknak rendelnénk alá őket. Az előadás egy olyan irodalomértelmezési iskolát, illetve szempontrendszert mutat be, mely szembehelyezkedik ezzel az elgondolással, s a művészetet, az irodalmat elsősorban kulturális gyakorlatként tekinti.
What is the significance of the author's gender in creating, evaluating and interpreting literary texts? This is the central question of the lecture, which produces answers using examples from both Hungarian and world literature. The author's name works both as a trademark and a symbol: no wonder that women, as authors, appeared on the literary scene very late and that works by men form the bulk of the literary canon. Men have begun to sense this anomaly, which may be one reason they often use female pseudonyms. Until the end of the 19th century it was generally accepted that gender roles were established based on biological differences. However, the antagonism between the genders is just one of the oppositions characteristic of human thinking through which a culture expresses its own values. A gender-focused analysis of Shakespeare's Twelfth Night, in which the theme of gender switching is highlighted, discusses the ideologies of "naturalness". Women writers themselves do not necessarily appreciate being referred to as 'women' writers. Literary critics explain the hostility towards the gender aspect as a reaction to over-politicised art, and in the case of women writers it is explained by the fear of discrimination. Gender roles in society greatly influence the limits and effects of both representation and reception.

Az emberiség fejlődéstörténete során a legkeményebb és legkeservesebb harcát a napi betevő falat megszerzéséért vívta. Azt gondolhatnánk, hogy ezt a harcot a 20. század végére, a 21. század elejére világméretekben megnyertük. A helyzet azonban ellentmondásos, mert világunkban egyszerre van jelen az éhínség és a bőség. Az emberiség egy része, 800 millió ember alultáplált, közülük 300 millió éhezik, és naponta 23 ezer ember pusztul el éhhalálban, míg a világ gazdagabb felén évente sok százezer ember korai halálát okozza a bőség, a szinte járványszerűen terjedő elhízás és a nyomában járó civilizációs betegségek. Az előadásban az anyagcsere biokémiájáról szeretnék beszélni, és azt bemutatni, hogy táplálkozásunk, mindennapi kenyerünk, illetve a táplálék abszolút vagy relatív hiánya hogyan befolyásolja egyes szerveink működését, és ezen keresztül egész életünket.

From very early times one of Mankind's greatest problems has been the provision of food of sufficient quantity and quality. Now this has become the problem of billions. Alongside this is the contemporary problem of overeating that is now causing the poor health and even death of many people. While we have gradually developed mechanisms to resolve the problems of starvation, this is not true for overeating, largely because this is a relatively recent phenomena. Metabolism is the sum of the biological processes through which aliments entering or stored in the organism are broken down, produce energy or form new molecules. A hormone called insulin is the most important regulator of the metabolic process, providing the optimal sugar level in the blood. In a normal case the amount of food taken into the body is the same as the body utilises. Permanently increased energy intake leads to adiposity, which, above a certain level, considerably increases the likelihood of certain illnesses: these are the so-called 'first world' conditions, of which diabetes type 2 is the most important. Insufficient food intake leads to a state of starvation, although there are numerous bio-chemical mechanisms to ensure that a man can stay alive for weeks without any food whatsoever. Obesity is one of the greatest problems of modern civilisation. Fighting obesity is possible on two fronts: decreasing food intake or increasing food utilisation. The decrease of food intake through diet is successful in the long term only if it is accompanied with complex changes in our food intake and our way of life. Our optimal weight can be best achieved with a balanced diet and regular exercise.
20
04
05
03
Előadó
Az emberiség története elválaszthatatlan az öregedéssel kapcsolatos kérdésektől. A hosszú, betegségektől mentes és termékeny élet mindnyájunk vágya. Elődeinkhez képest ma soha nem látott ideig élhetünk, de mi a helyzet az életminőség problémájával? Az egyre több, egyre idősebb ember betegségben és nyomorúságban vagy testi és szellemi frissességben fog élni? Az előadás visszatekint az öregedés kultúrtörténetére, megvizsgálja a gerontológia (az idősödés kutatása) legfőbb kérdéseit, és bemutatja az öregedés tudományos kutatásának jelenlegi állását.
The wish to understand the process of ageing is as old as mankind itself but scientific research into ageing started only a few decades ago. Gerontology is a multi-disciplinary science, the purpose of which is to learn about ageing and to guarantee the best possible quality and longest possible duration of life. Although there is still no definite answer to the question of why we grow old, the most plausible is that it cannot be associated with an actual process. There are new problems concerning ageing: life expectancy has doubled in developed countries over the past hundred years, but this only means the number of years one can expect to live, and not the quality of life during these years. The other major problem is the dramatic increase in the number of elderly people: who will support these people if they can no longer work and what kind of life can they expect? A continuous increase in the number of elderly people can be seen in all developed countries, and the life expectancy of men is shorter than that of women everywhere. Caring for an increasing number of elderly people is a problem not properly solved anywhere - different cultures are searching for an answer to this issue within the social network or through technology. People living today will probably live a longer and better quality life than ever, especially if technological development continues at the current rate.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR