Sohár Pál
20
07
05
07
Előadó
Testünk külső környezettel kapcsolatba kerülő felületeit (a bőrt, a légutakat és a bélrendszer nyálkahártyáját) különleges őrszemek - a dendritikus sejtek - védelmezik. Ezek feladata, hogy a szervezetet veszélyeztető környezeti hatásokról tájékoztassák az immunrendszer többi sejtjét. Az általuk aktivált speciálisan kiképzett sejtcsoportok aztán megkeresik a betolakodót és megpróbálják semlegesíteni vagy elpusztítani. A dendritikus sejtek működése mesterségesen is módosítható, amit a fertőző betegségek elleni védekezésben az új típusú oltóanyagok tervezésénél, valamint a rák és az immunológiai betegségek kezelésében is felhasználnak.

The areas of the human body exposed to the environment (the skin, the respiratory tract and the intestinal mucous membrane) are protected by special patrolmen – the dendritic cells. It is their responsibility to inform other cells in the immune system of dangerous environmental factors. They activate uniquely trained cell groups, which then find the intruders and attempt to neutralise or destroy them.  The functions of the dendritic cells can also be artificially modified to assist in protection against infectious diseases, in the design of new vaccines, and in the treatment of cancer and immune system disorders.

A mágneses magrezonancia- spektroszkópia napjaink legelterjedtebb, rendkívül sokoldalúan alkalmazható, hihetetlen gyorsasággal fejlődő nagyműszeres szerkezetkutatási módszere. Az NMR- spektrumok a molekulák háromdimenziós szerkezetéről informálnak, ezért az NMR a sztereokémiai kutatások legfontosabb eszköze. A 70-es évektől többek között a nagy számítógépek alkalmazásának köszönhetően óriási adathalmazok gyűltek fel, s ezeknek érzékeny vizsgálata a multinukleáris, multidimenziós NMR-korszak beköszöntét jelentette.

Nuclear magnetic resonance spectroscopy is a widespread and exceedingly versatile large-instrument research technology that is developing at an incredible speed. NMR spectroscopy provides information on the three-dimensional structures of molecules, making it the most important tool in stereochemistry research. Thanks to the use of large computers since the 70s, among other factors, huge volumes of data have been stored. It is the sensitive analysis of this data that brought about the beginning of the multi-nuclear, multidimensional NMR era.

20
07
05
21
Előadó
A Mindentudás Egyeteme 10. szemeszterét záró előadás arra keresi a választ, hogyan szerveződnek és működnek kapcsolataink az interneten. Pléh Csaba pszichológus, az MTA tagja bevezetőjében ismerteti a kapcsolatok tematikáját több tudományterületen. Bodó Balázs közgazdász, médiakutató pedig a kapcsolatépítő és információmegosztó internetes oldalakat mutatja be. Az előadásnak külön aktualitást ad az a Nature magazinban publikált magyar tanulmány, amelyben hazai tudósok, Barabási Albert-László, Vicsek Tamás és Palló Gergely modellezték több mint harmincezer kapcsolat működést - ezt szintén bemutatja az előadás. A kutatói együttműködést és mobiltelefonos kapcsolatokat vizsgáló mérések igen meglepő eredményt hoztak: minél állandóbb egy nagy csoport összetétele, annál valószínűbb, hogy váratlanul felbomlik.

The closing lecture of this tenth semester of the Encompass series explores how relationships are established and develop on the Internet. In his introduction, psychologist Csaba Pléh, a member of MTA, reviews the theme of relationships as viewed by a variety of disciplines. Economist and media researcher Balázs Bodó introduces the websites that facilitate relationship building and information sharing. The lecture is supported by a Hungarian study published in Nature magazine, in which Hungarian scientists Albert-László Barabási, Tamás Vicsek and Gergely Palló modelled the workings of over 30,000 relationships. The analysis of research collaboration and mobile telephone relationships came up with some truly surprising results. For example, the more constant the composition of a big group, the more likely it is to unexpectedly break up.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Jun 20, 2022 | 09:40 am
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa magas szintű tudományos tevékenysége, elsősorban az agrártörténeti kutatásokban elért kimagasló eredményei, a felsőoktatásban vállalt feladatainak példaértékű teljesítése és a tudományos élet szervezéséért végzett elkötelezett munkája elismeréseként adományozta Orosz Istvánnak a díjat.
Jun 20, 2022 | 00:00 am
Tardos Gábor matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Advanced Grant kutatási támogatását. A pályázatában a véletlen módszer diszkrét matematikában való alkalmazásait fogja kutatni.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR