Sohár Pál
20
07
05
07
Előadó
Testünk külső környezettel kapcsolatba kerülő felületeit (a bőrt, a légutakat és a bélrendszer nyálkahártyáját) különleges őrszemek - a dendritikus sejtek - védelmezik. Ezek feladata, hogy a szervezetet veszélyeztető környezeti hatásokról tájékoztassák az immunrendszer többi sejtjét. Az általuk aktivált speciálisan kiképzett sejtcsoportok aztán megkeresik a betolakodót és megpróbálják semlegesíteni vagy elpusztítani. A dendritikus sejtek működése mesterségesen is módosítható, amit a fertőző betegségek elleni védekezésben az új típusú oltóanyagok tervezésénél, valamint a rák és az immunológiai betegségek kezelésében is felhasználnak.

The areas of the human body exposed to the environment (the skin, the respiratory tract and the intestinal mucous membrane) are protected by special patrolmen – the dendritic cells. It is their responsibility to inform other cells in the immune system of dangerous environmental factors. They activate uniquely trained cell groups, which then find the intruders and attempt to neutralise or destroy them.  The functions of the dendritic cells can also be artificially modified to assist in protection against infectious diseases, in the design of new vaccines, and in the treatment of cancer and immune system disorders.

A mágneses magrezonancia- spektroszkópia napjaink legelterjedtebb, rendkívül sokoldalúan alkalmazható, hihetetlen gyorsasággal fejlődő nagyműszeres szerkezetkutatási módszere. Az NMR- spektrumok a molekulák háromdimenziós szerkezetéről informálnak, ezért az NMR a sztereokémiai kutatások legfontosabb eszköze. A 70-es évektől többek között a nagy számítógépek alkalmazásának köszönhetően óriási adathalmazok gyűltek fel, s ezeknek érzékeny vizsgálata a multinukleáris, multidimenziós NMR-korszak beköszöntét jelentette.

Nuclear magnetic resonance spectroscopy is a widespread and exceedingly versatile large-instrument research technology that is developing at an incredible speed. NMR spectroscopy provides information on the three-dimensional structures of molecules, making it the most important tool in stereochemistry research. Thanks to the use of large computers since the 70s, among other factors, huge volumes of data have been stored. It is the sensitive analysis of this data that brought about the beginning of the multi-nuclear, multidimensional NMR era.

20
07
05
21
Előadó
A Mindentudás Egyeteme 10. szemeszterét záró előadás arra keresi a választ, hogyan szerveződnek és működnek kapcsolataink az interneten. Pléh Csaba pszichológus, az MTA tagja bevezetőjében ismerteti a kapcsolatok tematikáját több tudományterületen. Bodó Balázs közgazdász, médiakutató pedig a kapcsolatépítő és információmegosztó internetes oldalakat mutatja be. Az előadásnak külön aktualitást ad az a Nature magazinban publikált magyar tanulmány, amelyben hazai tudósok, Barabási Albert-László, Vicsek Tamás és Palló Gergely modellezték több mint harmincezer kapcsolat működést - ezt szintén bemutatja az előadás. A kutatói együttműködést és mobiltelefonos kapcsolatokat vizsgáló mérések igen meglepő eredményt hoztak: minél állandóbb egy nagy csoport összetétele, annál valószínűbb, hogy váratlanul felbomlik.

The closing lecture of this tenth semester of the Encompass series explores how relationships are established and develop on the Internet. In his introduction, psychologist Csaba Pléh, a member of MTA, reviews the theme of relationships as viewed by a variety of disciplines. Economist and media researcher Balázs Bodó introduces the websites that facilitate relationship building and information sharing. The lecture is supported by a Hungarian study published in Nature magazine, in which Hungarian scientists Albert-László Barabási, Tamás Vicsek and Gergely Palló modelled the workings of over 30,000 relationships. The analysis of research collaboration and mobile telephone relationships came up with some truly surprising results. For example, the more constant the composition of a big group, the more likely it is to unexpectedly break up.

Hátraugró
Tudományos blogok
Feb 1, 2024 | 22:33 pm
UAntry, avagy uniós hatalmi viszonyok az ukrán csatlakozás után Zárt ajtók mögött az esetleges ukrán csatlakozás révén növekvő amerikai befolyásra figyelmezetett Orbán Viktor a Telex cikke szerint: Az ukrán csatlakozás révén a Baltikumtól Lengyelországon és Ukrajnán át akár Romániáig tartó, az Egyesült Államokhoz húzó blokk jönne létre, ami uniós[…]
May 7, 2023 | 15:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 05:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 19:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR