Lévai Péter
20
11
03
11
Előadó

A nanotechnológia azt hasznosítja, hogy a milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják meg, és olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek eltérnek a megszokott viselkedéstől. Az előadás az ilyen effektusok bemutatása mellett olyan új nanotechnológiai megoldásokat is ismertet, amelyek alkalmazása ugrásszerű fejlődést jelentett az elektronikában, optikában, informatikában, és rohamosan terjed az orvostudományban, környezetvédelemben, energetikában is. Megismerjük a nanométeres szerkezetek készítésének két útját: a felülről lefelé haladás („nagyból kicsit”) és az atomi önszerveződés, azaz az „alulról építkezés” elvét. Végül az elmúlt években felfedezett szénalapú nanoszerkezetek által lehetővé tett fejlődési irányokról hallhatunk.

Nanotechnology makes use of the fact that the laws of nature often show a totally different face if we look at them using a scale of one millionth of a millimetre; in such cases we find phenomena diverging from the accustomed behaviour. In addition to describing such effects, the lecture presents new nanotechnology solutions that have brought a leap forward in the development of electronics, optics and informatics and are now rapidly spreading to medicine, environment protection and energetics as well. Two ways of creating nanostructures are presented: from top to bottom (“small from the large”) and atomic self-organisation i.e. “from bottom to top”. Finally, we hear about new vistas of development that have been opened by carbon-based nanostructures discovered in recent years.

Új korszak kezdetén állunk a fizikában: 2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az Univerzum születéséről alkotott képünket. A kísérletekben használt csúcstechnológiákkal a jövőben az orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában is találkozhatunk. A nagy hadronütköztetőben folyó kutatások, melyek számos magyar szakember és diák részvételével zajlanak, már jelenleg is a nagyközönség érdeklődésének középpontjában állnak. Az új eredmények pedig erősíteni fogják a tudományos kutatásokba vetett bizalmat.

We are at the beginning of a new age in physics: the Large Hadron Collider Ring of CERN, the world’s largest particle accelerator was put into operation in 2009. The new physical results expected from it could basically modify what we know about the deepest structure of material and the birth of the Universe. In the future, cutting-edge technologies applied in these experiments could be used in medical diagnostics, in the processing of large data bases or even in security technology. The research carried out in the large hadron collider (with the participation of many Hungarian scientists and students) is already in the focus of public attention. The new results will strengthen trust in scientific research.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Sep 28, 2022 | 09:48 am
Freund Tamás akadémiai elnök a tanácskozáson különösen fontosnak nevezte a kutatói életpálya népszerűsítését a középiskolás generáció körében.
Sep 27, 2022 | 09:39 am
A társadalmi változás pszichológiai indítékai és fékjei címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara az Akadémia Székházában. A tudományos ülés előadói Hunyady György nyomán értelmezték a rendszerigazolás[…]
Sep 27, 2022 | 00:00 am
A matroidok a lineáris függetlenség tulajdonságát megfogó absztrakt struktúrák a matematikában, ugyanakkor számos gyakorlati alkalmazásuk létezik, a hidak szerkezetének stabilitásvizsgálatától a piacok árazásáig. Az ELTE Matematikai Intézetében működő, Bérczi Kristóf vezette Lendület Matroidoptimalizálási Kutatócsoport részben teoretikus matroidelméleti, részben gyakorlati kérdésekkel[…]
Sep 23, 2022 | 09:22 am
Jövőre is folytatja Vendégkutatói Programját az Akadémia. A most meghirdetett pályázat lehetőséget kínál arra, hogy hazai kutatócsoportok világviszonylatban kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.
Sep 23, 2022 | 00:00 am
Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR