Szabó Gábor
20
04
12
13
Előadó
Az ideális világot kutató, platonikus tradíciókat ápoló Európával szemben az arabok inkább a természettudományok iránt érdeklődtek, azokat fejlesztették. Nem csoda hát, ha Európa kulturális és tudományos képe alapjában véve változott meg, amikor latinra fordították az arab tudományos műveket.
When the Arabs conquered the Eastern and the North African territories of the Roman Empire, they also acquired classical culture and sciences. After 632 A.D. further inroads were made into the Roman Empire, taking over the inheritance of the peoples of the former Greek provinces, which was then passed on to us, primarily, by the Arabs. While Europe was nurturing the Platonic tradition the Arabs cultivated the natural sciences. The scientific model of searching for causes and proof comes from Aristotle. Sciences in line with this model are known today as the axiomatic deductive sciences. Ibn Khaldoon's philosophy of history goes back to Aristotle, as do Bakhtishu's and Rabban's medical sciences. The Arabs passed on to us the study of humour and empirical observations by Galen as well as Dioscorides's tract on medical herbs. Ibn Sina's cosmology also combines Aristotelian traditions with Neo-Platonic teachings and the atomic theory of Maimonedes also goes back to Epicure. Educational institutions connected to mosques were the bases from which Arabic literature and linguistics were taught and exercised.
Több nagy szakmai szervezet javaslatára a 2005-ös évet - Einstein "nagy évének" századik évfordulóját - az ENSZ közgyűlése a Fizika Nemzetközi Évévé nyilvánította. A Fizika Évének egyik fő célja az, hogy hozzájáruljon a fizika és szélesebb értelemben a természettudományok társadalmi elfogadottságának, presztízsének javításához. Ezzel összhangban az előadásban megvizsgáljuk azt, hogy hogyan hatott a fizika a társadalom és kultúra fejlődésére.
The lecture addresses the effect of physics on the development of society and culture. This effect can be traced in two areas. Firstly, perhaps most importantly, yet less tangibly, is the decisive influence it has played on the development of the way we think. The lecture demonstrates this by reviewing the basic characteristics of physical thinking and gives examples of their presence in our everyday apparatus. The other key area the examined in the lecture is, modeling, the art of physics. The genius of those who have created something great in the field of physics lay in their recognition of the insufficient nature of a habitual model and proceed to create a new one. The correctness of modelling influences the resolution of even the simplest problem. Physical models have to be experimentally tested. The cornerstone of experiment is the accuracy of measurement - numerous breathtaking examples can be cited to demonstrate how measurement accuracy has revolutionized science and may even transform everyday life.
20
05
01
31
Előadó
A csillagok óriási gázgömbjeiben hanghullámok terjedhetnek. Ezek a rezgések akkorák lehetnek, hogy a csillagok fényének változásaként érzékelhetők, így a csillagbelső hangjait "halljuk". A csillagok hangjai alapján megismerhetjük belső szerkezetüket és működésüket. A csillagrezgések külön érdekessége kapcsolatuk az akusztikus hangszerek fizikájával. A változócsillagok akár a kortárs szférák zenéjének a zenekarát is alkothatják.
Just as in the air, sound waves can travel in the huge gas spheres of stars. For a certain group of the stars, there exists a generating mechanism by which these vibrations become permanent. This pulsation can be registered from the Earth as a change in light. From the study of changing stars their inner sounds can be reconstructed. The use of seismology or ultrasound in medical diagnostics demonstrates convincingly the theory that we may map the inside of the matter examined if we pick up the waves travelling in it, and based on their characteristics we can form a picture of the medium they travel in. That is why the sounds of stars and the study of the processes in them are so important. The conditions existing in the Sun and stars cannot be recreated in a laboratory on the Earth. The study of the inner functioning of stars can reveal to us the future of our planet and the Sun. It is important that the study of certain changing stars can also help in specifying the distance scale used to measure the Universe. We cannot hear the sound of stars directly. While the sound does not travel in the interstellar space devoid of air, these sounds are much deeper than the perceptive range of a human ear. Speeding up the data obtained from observations and models can make these distant infra sounds audible. The music of the stars is varied. We can hear many interesting sounds from the simple humming sound to noise-like, strange, polyphonic booming. The beauty of the starry sky can perhaps be reflected in the music of the stars.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Sep 16, 2021 | 09:00 am
Az MTA negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az idei nyertes pályázókat és a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasokat csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett ünnepségen köszöntötték.
Sep 16, 2021 | 00:00 am
Akadémiai támogatás egy kutatói generáció legkiválóbb képviselőinek továbblépéséhez – ez az MTA negyedszázados, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az MTA hagyományos Bolyai-napján a 169 nyertes pályázón belül külön köszöntötték a támogatást immár másodszor elnyerő 32[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR