Vicsek Tamás
20
02
12
09
Előadó
Az előadás röviden vázolja, hogy mi a dolga a szociológia tudományának. Ezt követően megvizsgálja, hogy milyen erők alakították a társadalom struktúráját az államszocializmusban, amelyben a központi túlhatalom a spontán mozgásokat lefojtotta, de a nem-hatalmi egyenlőtlenségeket csökkentette. Az erőforrások korábbinál egyenlőbb elosztásával összességében valószínűleg előre vitte a modernizációs-civilizációs folyamatot. Az újkapitalizmusban a politika társadalom fölötti túlhatalma megszűnt, a tőke és a munkaerőpiac visszanyerték strukturáló szerepüket. A forráscsökkenés és a nagyobb egyenlőtlenség egyelőre a szegénységet és kirekesztést növelték. Az Európai Unióban erősödnek a kirekesztés-ellenes törekvések, amelyekhez nekünk is jó lenne kapcsolódnunk.
Zsuzsa Ferge, professor of sociology, focused for decades on the formation of social structure and on the major inequalities in Hungary. She analysed the relationships and the struggels between the owners of the various forms of capital. During state socialism the power overshadowed the role of other capitals, and stifled all other structuring forces. With the transition to capitalism private ownership has become a major structuring factor, and the role of central power somewhat subsided. Inequalities have escalated, and poverty has grown dramatically. The European social model, a "civilized" version of market economy may offer an alternative after the transition.
A rend és a rendezetlenség problémaköre azért érdekes, mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek mindennapjainkat is áthatják. Rend vagy rendetlenség jellemezheti az atomok vagy a mikroszkopikus élőlények világát, ugyanakkor megtalálható az íróasztalunktól kezdve a gondolatainkon át egészen a kollektív viselkedésformáinkig is. Az előadásból megtudhatjuk, hogy az igazán érdekes, változatos jelenségek éppen a két szélső eset, a rend és az összevisszaság határán történnek. Ezen a határvidéken jönnek létre a bonyolult geometriájú alakzatok, az úgynevezett fraktálok, és a különböző, gazdag mintázatokat mutató, részben rendezett csoportos mozgások is.
Tamás Vicsek, physicist and member of HAS, gave a lively and thought-provoking lecture concerning the questions of order and chaos, challenging the frontiers of physics. These topics are relevant as they pose questions we encounter in our everyday life. Order or chaos may be characteristic of atoms or microscopic organisms, but are also terms related to things from our desk to our thoughts, and to the forms of collective human behavior. The most interesting phenomena may be observed on the border of chaos and order. This is where fractals, and other forms of intricate geometry, are born.
20
02
12
23
Előadó
Az önálló tudományként egyetemi tanszékkel rendelkező diszciplínák közül a néprajz elismerése és értékelése a legvitatottabb, pedig az idegen népek sajátságainak feljegyzése az ókorra nyúlik vissza. Magyarországon a legendák szerint már Szent Gellért is érdeklődéssel fordult a népi kultúra felé. A néprajz a 19-20. század fordulóján jelent meg a magyar egyetemeken. E tudományág létjogosultságát gyakran megkérdőjelezik, avíttnak vagy éppen nacionalistának tartják. Az előadás ezekre a vádakra is megpróbál válaszolni, miközben felvázolja a néprajztudomány történetét, és bemutatja, hogy a múlt szokásainak ismerete hogyan adhat választ a jelen dilemmáira.
Bertalan Andrásfalvy, professor of ethnography, called our attention to the values of folk heritage in the context of modern culture. The recurrent debates over the status of ethnography as a science may be reconciled by an approach to folk heritage as nothing else but the sum of needs and experiences gathered by a large number of people over the centuries. Traditional folk knowledge often provides more suitable answers to our problems than contemporary techniques. Folk culture helps modern society by safeguarding the humane, emotional component of human life. Customs of childbearing and child rearing, love and sorrow, and festival days are not only "nice", but constitute a living tradition to our very day.
Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Oct 11, 2018 | 00:00 am
„Az olasz gondolkodás történetével foglalkozó munkáiért” Kelemen János akadémikus kapta az idei Galilei-díjat. Az elismerést október 6-án Pisában adták át az MTA rendes tagjának, az ELTE professor emeritusának.
Oct 4, 2018 | 14:19 pm
Az mta.hu kérdéseire Lovász László, az MTA elnöke válaszolt.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR