Szegő Károly
20
02
11
18
Előadó
Gondolatainkban a radioaktivitás szó mellé joggal társul az atom szó. Sokakban viszont irracionális félelem él mindennel kapcsolatban, ami "atom", legyen az atomerőmű vagy orvosi vizsgálat. Az előadásban megmutatjuk, hogy a radioaktivitás a természet része, radioaktivitás nélkül nem lenne lakható a Föld. Mi emberek a többi élőlényhez hasonlóan mindig együtt éltünk a sugárzásokkal. Az utóbbi száz évben pedig rengeteg fontos és hasznos alkalmazást dolgoztunk ki, ezek mára nélkülözhetetlenekké váltak. Ugyanakkor sajnos megszülettek a pusztítás eszközei is.
László Jéki, physicist, has drawn our attention to the stunning (and perhaps frightening) fact, that we live in a torrent of radiation. Our knowledge of radiation was gathered in just the last one hundred years, so we tend to think that this is some sort of modern invention - a human creation. On the contrary, radioactivity is part of nature, without it the Earth would not be inhabitable. Human beings, just like all animals, have always lived in radiation. In our thought, the word 'radiation' is right next to the word 'nuclear'. Many people nurture an irrational fear in connection to anything "nuclear", be it a nuclear power plant or a medical test. In the past hundred years, in addition to the well-known weapons created, a large number of useful applications have been developed, many of which have become indispensable.
A világűr tele van mozgással, változással, csodálatosan aktív folyamatokkal; de ezek nagy részéről emberi érzékszerveinkkel nem szerezhetünk tudomást. Műszereket kell építeni, és e műszereket a vizsgálandó helyekre el is kell juttatni. De hogyan is tervezik, építik meg e drága űrmissziókat? Milyen kérdésekre keresnek választ a kutatók? Az előadás e témákat járja körül, szólva arról is, hogy mit adott a magyar tudomány a Naprendszer megismeréséhez.
Károly Szegő, physicist, examined our Solar System. "Cold. Dark. Infinite loneliness. Is it a fare description of the cosmos?" he asked. A picturesque lecture brought the nappy retort. No! The cosmos is full of motion, change, and fantastic activity, such as solar flares and the dance of the atmospheres around the planets. Most of these events cannot be detected by our five senses. Most of the radiation arrives in the spectrum of electromagnetic waves that we cannot see. This is why we have built special instruments to study the environment surrounding the earth - this is space technology
20
02
12
02
Előadó
Az előadásból megtudjuk, hogy a zöld növényzet valójában társadalmakból áll, amelyeknek gazdasági és társadalmi stratégiái és szigorú törvényei vannak. Szemléletes példákon keresztül ismerjük meg a növényi társadalmak szerkezetét, működési és gazdasági elveit. Szót ejtünk azokról a fontosabb tudományos eredményekről, amelyek a növényi közösségek és az emberi társadalom közös vonásaira utalnak. Az előadás azt kívánja bemutatni, hogy békés gazdasági együttműködés kialakítására van szükség az emberi társadalom létét alapvetően meghatározó növényi társadalmakkal.
Attila Borhidi, botanist and member of HAS, compared the world of plants to the strategies of a society, to make it more educational for those who make basic decisions concerning the cohabitation of human and plant life. Plants do not constitute some amorphous biomass, but take various, basic, functionary forms, of which over 50 categories are known. These then adjust to their environment according to various strategy-types, which, at the same time, correspond to types of human social behavior. The plants living in an undisturbed territory may be competitors, specialists, generalists or pioneers that react well to extreme conditions. Anthropotolerant or even anthropofil species react to the presence of the human being. It would help resolve the conflicts between human and plant life if we developed human strategies that respect the nature of plants.
Hátraugró
Tudományos blogok
Feb 1, 2024 | 22:33 pm
UAntry, avagy uniós hatalmi viszonyok az ukrán csatlakozás után Zárt ajtók mögött az esetleges ukrán csatlakozás révén növekvő amerikai befolyásra figyelmezetett Orbán Viktor a Telex cikke szerint: Az ukrán csatlakozás révén a Baltikumtól Lengyelországon és Ukrajnán át akár Romániáig tartó, az Egyesült Államokhoz húzó blokk jönne létre, ami uniós[…]
May 7, 2023 | 15:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 05:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 19:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR