Horváth Zalán
20
03
10
13
Előadó
Az előadás - címe szerint - azzal foglalkozik, hogy miért is büntetünk, azaz miért tartjuk szükségesnek, hogy a társadalom nevében az állam börtönbe zárja azokat, akik bűncselekményt követnek el. Ez a téma azonban csak ürügy arra, hogy egy sokkal alapvetőbb kérdést vizsgáljunk, nevezetesen, mennyiben szolgálja és szolgálhatja a jog az ésszerűséget, illetve ésszerűek-e a jog előírásai. Az embereket nemcsak az értelmük, hanem érzelmeik és szenvedélyeik is irányítják. Ha így van, elvárható-e, remélhető-e, hogy a jog pusztán az ésszerűséget szolgálja? Vajon nem inkább szenvedélyeinket, előítéleteinket szentesíti?
Does the punishment of those committing a crime and the application of the law in general serve rationality or emotion? Is the application of punishment itself based on reason? Punishment serves two purposes, vengeance and deterrence. The latter makes the crime more costly to the potential offender, in the sense that it makes the crime less worth committing. Therefore, punishment as the cost of crime is rational inasmuch as it influences the behavior of rational people. If the perpetrator does not recognise the punishment for his criminal actions, criminal law may not be justified as a rational system. The penal system can influence the decisions of rational people by increasing the likelihood of punishment, and by increasing its severity. Both are expensive, their combination is reasonable if they can prevent damages greater than the costs attached to them.
Az anyagi világ szerkezetének megismerése több mint 2000 éve foglalkoztatja az emberiséget. A huszadik században a kvantumelmélet és a relativitáselmélet megalkotása után hatalmas fejlődés következett be. Előbb az anyagot építő atomokat ismertük meg, majd az atommagokat kezdték vizsgálni. Olyan fontos kérdéseket kellett megválaszolni, mint hogy mi tartja össze a magot alkotó részecskéket? A század közepén egyre több elemi részecskét fedeztek fel, s újabb kérdések születtek: Hogyan osztályozzuk az elemi részecskéket? Elemi vagy összetett minden részecske? Melyek az alapvető erők a természetben?
It was not until the 20th century that the structure of the atoms discovered, moreover, experiments led to the discovery of yet more particles. Atomic physics was followed by nuclear physics that in turn lead to elementary particle physics. The substance of the Universe is built of atoms, which are made up of electrons and nuclei. The nuclei are made of protons and neutrons whose particles are made of three, so-called quarks. The picture is completed by a neutral particle with no structure: the neutrino. These four particles are needed to build the ordinary material world surrounding us. Besides these, there are less ordinary forms of matter which exist, but cannot be seen: cosmic radiation coming from space, the high-energy matter which we create in our laboratories, and the 'reflection' of all of these, the anti-matter. The lecture presents the characteristics of these particles, as well as those responsible for the interaction between them.
20
03
10
27
Előadó
A Világmindenség kora, mérete, a benne található anyag mennyisége és összetétele az emberi környezetben felfedezett természeti törvényekre építő asztrofizikai megfigyelési programokkal tanulmányozható. Az észlelési technikák és adatfeldolgozási módszerek tökéletesedésével alig egy évtized alatt ugrásszerűen nőtt e kozmológiai adatok ismeretének pontossága. A több mint tízmilliárd évet felölelő eseménysorra vonatkozó tudományos kép megszilárdulása megengedi, hogy még messzebbre kíséreljünk meg behatolni Univerzumunk múltjába.
The lecture is an introduction to the most important issues of cosmology, a discipline studying the origins and history of the development of the Universe. How far is the farthest galaxy (and what is beyond it)? How was the Universe born? When was the big bang (and what was before it)? How does the entirety of the Universe move (and what makes it move)? What is the future of the Universe? These are basic questions of immense interest and to which we are getting increasingly accurate answers. The lecture describes the methods used to answer these questions and the theoretical background. The lecture leaves no doubt that thanks to increasingly more precise measurements and with the dynamics of theoretical thinking affecting measurement strategies cosmology will become a leading natural science discipline in the 21st century.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Jul 22, 2021 | 00:00 am
Az éghajlatváltozás hatásait egy eddig még kevéssé vizsgált terület, a nagyskálájú légköri szennyeződésterjedés kapcsán tanulmányozta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Haszpra Tímea, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének tudományos főmunkatársa. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
Jul 20, 2021 | 00:00 am
A 19. század egyik kimagasló alakja, a költő, filozófus, kritikus, a hazai folklorisztika megalapozója, Erdélyi János és fia, Erdélyi Pál irodalomtörténész kéziratos hagyatékát mostantól az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi és gondozza. Az Erdélyi-tárban[…]
Jul 17, 2021 | 12:37 pm
2021. július 17-én reggel, 69 éves korában elhunyt Fülöp Ferenc kémikus, az MTA rendes tagja, az MTA Kémiai Tudományok Osztálya és az MTA Szegedi Területi Bizottsága korábbi elnöke.A barátok, pályatársak nevében Tóth Gábor, az MTA doktora, egyetemi tanár búcsúzik az[…]
Jul 14, 2021 | 14:20 pm
Lesz-e negyedik hullám, és ha igen, mit tehetünk most azért, hogy minél kisebb legyen? Mit mond a szakértő a 12–15 évesek oltásáról? Erdei Anna immunológust, az MTA főtitkárhelyettesét kérdeztük a jelenlegi járványhelyzetről és az előttünk álló hónapokról.
Jul 14, 2021 | 11:17 am
A műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, valamint a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerését célul kitűző NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma idén is várja a javaslatokat a Gábor Dénes-díjra.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR