Lovász László
20
03
06
23
Előadó
A földrajzi helyzet meghatározásárára már a legrégebbi civilizációk is ismertek módszereket. A 20. század végén született műholdas globális helymeghatározó rendszerek (GPS) a korábbi feladatokat rendkívül nagy pontossággal képesek végrehajtani, s számtalan új feladat megoldására is alkalmasak. Az előadás betekintést nyújt a földrajzi pozíció kiszámításához szükséges fizikai és matematikai ismeretekbe. Megismerkedhetünk a GPS rendszerek működési elvével és technikai megvalósításával, így a műholdas infrastruktúra elemeivel, a műholdak és a GPS vevők közötti kommunikáció módjával. Gyakorlati példákon keresztül pillanthatunk be a helymeghatározó rendszerek széleskörű alkalmazási lehetőségeibe a geodéziai, ipari, közlekedési területektől egészen a szabadidős felhasználásokig.
László Pap, engineer, addresses a revolutionary invention within the field of geographical positioning. The Global Position System, developed at the end of the 20th century, is capable of executing traditional positioning tasks as well as solving a large number of new problems. Pap demonstrates the mathematical and physical methods employed to calculate geographical positions. The lecture acquaints the audience with the operational principles and technical implementations of GPS systems, including the components of the satellite infrastructure and the ways of communication between satellites and the GPS receiver. A wide range of possible applications are illustrated; examples are given from the fields of geodsy and transportation as well as leisure purposes.
Napjainkban teljesen magától értetődőnek tűnik, hogy munkánk során számítógépet használunk, internetezünk, bankkártyával fizetünk vagy meghallgatunk egy CD-lemezt. Ilyenkor talán végig sem gondoljuk, hogy ezek egyikét sem tehetnénk meg, ha nem jöttek volna létre a matematika új ágai: az algoritmuselmélet, a kriptográfia vagy a bonyolultságelmélet. Gondolnánk-e, hogy adatvédelmünk, a katonai létesítmények, a bankrendszer, s így a gazdaság biztonsága azon is múlik, hogy egy elég nagy szám felbontható-e belátható időn belül prímszámok szorzatára? Miért fontos tudni egy számról, hogy azt véletlen módon adták-e meg nekünk vagy valamilyen algoritmus eredményeként? Milyen régi problémák megoldásában segíthet nekünk a számítógép s melyekben nem? Ezekre az izgalmas, mindannyiunkat érintő kérdésekre keresi a választ az előadás.
Today, it is natural to use a computer, surf the Internet, pay by credit card, or listen to a CD. László Lovász, mathematician and member of HAS, reminds us that were it not for some new branches of mathematics - theory of algorithms, cryptography or complexity theory - none of these things would be possible. Who would think that data protection - including the security of military bases and the banking system - is dependent on our capability to determine the prime factors of a large number in a reasonable amount of time? Why is it important to know if we are assigned a number randomly, or as a result of an algorithm?
20
03
09
08
Előadó
Tekintsük A halmazt. Ez legyen a prímszámok halmaza. Egy pozitív egész számot prímszámnak nevezünk, ha 1-en és önmagán kívül más egész számmal nem osztható. Az 1-et nem tekintjük annak (noha!), de ilyen a 2, 3, 5, 7... és így tovább. B halmaz legyen a valaha élt magyar írók halmaza, tehát ha valaki magyar író, akkor benne van, és ha benne van (most az mindegy, hogy nyakig vagy bokáig), az magyar író. Írónak azt nevezzük... hát lényegében, amit prímnek, hogy az egyen és önmagán kívül ne legyen más osztója (lásd még: a mindenséggel mérd magad!), ha pedig valaki író és magyarul ír, az magyar író. (Ez a felfogás tehát nem tud értelmet tulajdonítani a "magyarul ír, de nem magyar író" kifejezésnek, illetve ez barokkos kifejezése annak, hogy illető nem író.) - Ez a prím váratlanul tényleg jó definíció, vannak pl. az ikerprímek, 11-13, 17-19, Goethe és Schiller, Arany és Petőfi, Stan és Pan.
In his usual engaging style, the author discusses language and literature. While he is looking for an answer to the question of what it means to be a writer today, he also provides an insight into his own creative process. Language is an equal participant in the creative process with the author, therefore he "should have an intimate relationship with words". Words do not have a meaning but rather a use; this use shapes and defines their meaning and their history is part of this. If a word becomes tainted, it can never again be used with its original meaning but only with and in awareness of its attached meanings. Literature, not unlike philosophy or science, studies the secrets of life - and it is a serious matter in this sense. The reader in our changing world is sometimes discontented with contemporary literature saying that there is no story, no span of discourse. The answer of the writer is: why don't you try living yourself? "Why don't you live a life that spans the discourse? Look, I'll show you how".
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR