Kállai Gábor
20
07
03
05
Előadó
Az agykárosodással, nem ritkán halállal járó keringési zavarok és traumák mechanizmusait mutatja be a debreceni orvoskar professzora. Ezeknek a betegségeknek az elkerülésére, megelőzésére természetesen egészséges életmóddal, étkezéssel nagyobb az esélyünk, de ha már megtörtént a baj, akkor is kínál lehetőségeket az orvostudomány. Az érműködés, vérkeringés, az ezek mögött álló testi folyamatok megismerése segíthet a tudatos életszervezésben és a terápiás szituációkban - az egyénnek és a családnak egyaránt.

A leading professor at the Debrecen school of medicine introduces disturbances to circulation and trauma mechanisms that are associated with brain damage and often result in death. Naturally, we have a greater chance of avoiding or preventing these illnesses if we lead a healthy lifestyle and eat healthy foods. However, even once misfortune has struck, medical science offers solutions. Awareness of the function of blood vessels and blood circulation, as well as the biological processes behind these, may help promote conscious lifestyle management and assist in therapy situations – for individuals and families alike.

A sakkozásról azt tartják, hogy egyszerre sport, művészet és tudomány. Mára a játék kapcsolata egyre szorosabb a számítógépekkel, az internettel, az informatika világával. Az informatika vívmányaira támaszkodva kétezer éves szellemi játékunk pedagógiai eszközként a világ számos pontján, például Indiában, Kínában, Kanadában és Ausztráliában is a reneszánszát éli. "A sakkozás nem cél, hanem eszköz!" - vallják a sakkvilág pedagógusai. De milyen képességeket sajátíthatunk el a sakkozás segítségével? Egyáltalán, milyen a sakkozói gondolkodás? Hogyan gondolkodik egy nagymester? Megkönnyítheti-e a döntéseinket a sakk világán kívül ez a gondolkodásmód?

Chess is considered at once a sport, an art and a science. Today, the game’s connection to the world of computers, the Internet and information technology is growing stronger. Both a 2,000-year-old tactical game and a topic at the cutting edge of IT, chess is experiencing a renaissance in countries such as India, China, Canada and Australia. “Chess is not an objective but a tool,” say those teachers who use chess. But what skills can we learn with the help of chess? How does a chess player think? How does a grandmaster think? Can this type of thinking facilitate our decision-making away from the chess board?

20
07
03
19
Előadó
A huszadik század ipari fejlődése hatalmasra növelte a modern társadalmak energiaigényét. Tény, hogy a fosszilis energiahordozók egykor kiaknázhatatlannak tűnő készletei rohamosan fogynak, a széndioxid-kibocsátás pedig környezeti katasztrófával fenyeget. A klímakutatók szerint ha nem sikerül beavatkozni a globális folyamatokba, a földi élet átalakulása nemcsak a jövő nemzedékét szembesíti komoly problémákkal, hanem mindannyiunkat. Az egyik lehetséges alternatíva a megújuló energiaforrások - a napenergia, szélenergia, bioenergia - elterjedése. Ezek valóban mind a Napból származnak, tehát megújulnak. Mézes Lili kiselőadásával.

The industrialisation of the 20th century have expanded the energy requirements of modern society to enormous proportions. The once seemingly inexhaustible supply of fossil fuels is fast diminishing, and carbon-dioxide emissions are threatening environmental catastrophe. According to climate researchers, if we are unsuccessful in intervening in global processes, the transformation of life on earth will not only force future generations to face serious consequences, but ours too. One possible alternative is the spread of renewable energy sources – solar energy, wind power and biofuels. These all genuinely originate from the sun and are therefore renewable. Supported by a short lecture by Lili Mézes.

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 27, 2021 | 09:53 am
A Duna-medence vízgyűjtő területe: adottságok, lehetőségek, regionális stratégiák címmel hirdetett pályázatot a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány.
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR