Sajó András
20
03
10
06
Előadó
Sejtjeink számára a halál természetes döntés, amely magában hordozza a megújulást, az alkalmazkodás esélyét. Az élő szervezetek, így az emberi test létezésének elengedhetetlen feltétele az akár naponta sok milliárd sejt elvesztését is jelentő természetes sejthalál. Ez történhet programozott módon, mint az embrió fejlődésekor. Sok esetben a félig elhalt sejteknek életfontos funkciója van - így többek között a bőr védőfunkciójának biztosításában. A sejtek természetes elhalásának leggyakoribb formáját a tudományos köznyelv találóan apoptózisnak nevezi (a görög szó falevelek hullását jelenti). E sokáig intenzíven nem vizsgált sejtelmes jelenség molekuláris titkai egyre jobban feltárulnak előttünk. Így válik ismereteinkben az elmúlást jelző sejthalál az alapvető életfunkciók részévé, terápiás célponttá és hatékony eszközzé az orvostudomány kezében.
The death of cells appears to be an undesirable process, however, cell death can also occur naturally through apoptosis. Apoptosis is an essential feature of how cells function, and it plays an indispensable role during the development and life of the organism. Natural cell death provides the basis for such everyday processes as the continuous renewal of the skin. Apoptosis is a newly understood phenomenon, it was first described in the seventies; the genetic description of apoptosis was awarded the Nobel Prize in 2002. The life or death of a cell is defined by its environment, signals leading to apoptosis arrive continuously from the environment as well as from within the cells. These will lead to actual cell death only if it is confirmed for the cell that the soundness of the organism cannot be safeguarded otherwise. The balance of natural cell death may fall both ways. Excessive cell death will lead to atrophy, such as the atrophy of the central nervous system in old age, or as in AIDS. A defect in the mechanism of apoptosis will lead to an unlimited proliferation of the given cell, a malignant tumour.
Az előadás - címe szerint - azzal foglalkozik, hogy miért is büntetünk, azaz miért tartjuk szükségesnek, hogy a társadalom nevében az állam börtönbe zárja azokat, akik bűncselekményt követnek el. Ez a téma azonban csak ürügy arra, hogy egy sokkal alapvetőbb kérdést vizsgáljunk, nevezetesen, mennyiben szolgálja és szolgálhatja a jog az ésszerűséget, illetve ésszerűek-e a jog előírásai. Az embereket nemcsak az értelmük, hanem érzelmeik és szenvedélyeik is irányítják. Ha így van, elvárható-e, remélhető-e, hogy a jog pusztán az ésszerűséget szolgálja? Vajon nem inkább szenvedélyeinket, előítéleteinket szentesíti?
Does the punishment of those committing a crime and the application of the law in general serve rationality or emotion? Is the application of punishment itself based on reason? Punishment serves two purposes, vengeance and deterrence. The latter makes the crime more costly to the potential offender, in the sense that it makes the crime less worth committing. Therefore, punishment as the cost of crime is rational inasmuch as it influences the behavior of rational people. If the perpetrator does not recognise the punishment for his criminal actions, criminal law may not be justified as a rational system. The penal system can influence the decisions of rational people by increasing the likelihood of punishment, and by increasing its severity. Both are expensive, their combination is reasonable if they can prevent damages greater than the costs attached to them.
20
03
10
20
Előadó
Az anyagi világ szerkezetének megismerése több mint 2000 éve foglalkoztatja az emberiséget. A huszadik században a kvantumelmélet és a relativitáselmélet megalkotása után hatalmas fejlődés következett be. Előbb az anyagot építő atomokat ismertük meg, majd az atommagokat kezdték vizsgálni. Olyan fontos kérdéseket kellett megválaszolni, mint hogy mi tartja össze a magot alkotó részecskéket? A század közepén egyre több elemi részecskét fedeztek fel, s újabb kérdések születtek: Hogyan osztályozzuk az elemi részecskéket? Elemi vagy összetett minden részecske? Melyek az alapvető erők a természetben?
It was not until the 20th century that the structure of the atoms discovered, moreover, experiments led to the discovery of yet more particles. Atomic physics was followed by nuclear physics that in turn lead to elementary particle physics. The substance of the Universe is built of atoms, which are made up of electrons and nuclei. The nuclei are made of protons and neutrons whose particles are made of three, so-called quarks. The picture is completed by a neutral particle with no structure: the neutrino. These four particles are needed to build the ordinary material world surrounding us. Besides these, there are less ordinary forms of matter which exist, but cannot be seen: cosmic radiation coming from space, the high-energy matter which we create in our laboratories, and the 'reflection' of all of these, the anti-matter. The lecture presents the characteristics of these particles, as well as those responsible for the interaction between them.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jul 1, 2022 | 00:00 am
A koronavírus okozta veszteségek enyhítése és az egészségügyben dolgozók támogatása – e két cél érdekében kezdeményezett gyűjtést 2021-ben az MTA 194. közgyűlése. A beérkezett egyéni felajánlások alapján összegyűlt több mint 12 millió, az MTA hozzájárulásával együtt 20 millió forintot az[…]
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR