Tariska Péter
20
11
02
22
Előadó
Előadó

Az előadás témája a Földön kívüli élet kutatása, az asztrobiológia, annak is elsődlegesen a csillagászati vonatkozásai. Maga az asztrobiológia komplex, határterületeken átívelő tudomány, amelynek célja a földi bioszféra határain túl megtalálni az életet, azonosítani a potenciális élethelyeket, illetve következtetéseket levonni arról az általános kérdésről: szabály vagy kivétel a földi élet? Az egyre kifinomultabb csillagászati távcsöveknek, űrtávcsöveknek és műszereknek köszönhetően a csillagászat ma soha nem látott ütemben fejlődik. Az egyik legérdekesebb terület a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása, ahol már közel vagyunk a Földhöz hasonló bolygók, illetve a Naprendszerhez hasonló rendszerek felfedezéséhez.

Learning about the universe has always been one of the biggest challenges for mankind and the most interesting areas of research. Thanks to increasingly sophisticated astronomic telescopes, space telescopes and instruments, today astronomy is developing at an unprecedented pace. One of the most interesting areas is the study of planets outside the Solar System, where we have already come close to identifying planets similar to the Earth and systems similar to our Solar System.
Az öregedést sok tévhit övezi, például az, hogy természetes velejárója a mentális hanyatlás. Valójában a változások spektruma széles: az élettani, „korfüggő” feledékenységtől az enyhe kognitív zavaron át a szellemi hanyatlásig, a demenciáig terjedhet. A demencia leggyakoribb oka az „évszázad betegsége”, az Alzheimer-kór, melynek tüneteit sokszor az véli magán felfedezni, akinél nem volna indokolt, de még többen nem gondolnak rá még akkor sem, amikor hozzátartozójuk már szellemileg súlyosan leépült. A betegségnek több jól körvonalazott kutatási modelljét ismerjük, melyek a terápiát is megalapozzák. A demenciaszűrés sokszor reverzibilis okokat tár fel. De progresszív folyamat megállapítása esetén is lehetőség nyílhat az életminőség javítására komplex gondozás révén. A mentális és fizikai tréning, az egészséges életmód és a kockázati tényezők kontrollja nemcsak az öregedést lassíthatja, de a demencia megjelenését is késleltetheti.
There are many mistaken beliefs about ageing; one of them is that it is naturally accompanied by mental decline. In reality, there is a wide spectrum of changes ranging from physiological, “age-dependent” forgetfulness through slight cognitive disorders to mental decline and dementia. The most common cause of dementia is the “illness of the century”: Alzheimer’s disease, the symptoms of which people often mistakenly find in themselves, while others do not think of it even if a relative has already reached a seriously retarded mental state. There are several well-defined research models of the disease that also lay the foundations of its therapy. Dementia screening tests often identify reversible causes. Life quality can be improved by complex care even in the case of a progressive process. Mental and physical training, healthy lifestyle and control of risk factors can not only slow down ageing, but may also delay the appearance of dementia.
20
11
03
01
Előadó

Az emberiség évente közel annyi szén-dioxidot lélegez ki, mint amennyit a járművek kibocsátanak. Vajon az következik-e ebből, hogy hagyjuk abba a lélegzést, de különösen a sportolást, vagy hogy felesleges aggódnunk a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátás miatt? A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. Mit számít tehát e gázok koncentrációjának jelenleg mérhető folyamatos növekedése? Nem képtelenség-e, hogy a Föld elképzelhetetlenül hatalmas energiaháztartását az ember a levegő szennyezésén keresztül érzékelhetően befolyásolni tudja? A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk?

Every year, people exhale twice as much carbon dioxide as vehicles emit. Does this mean that we should stop breathing, especially during exercise, or does it imply that it is unnecessary to worry about the emission of burning fossil fuels? The concentration of trace gases in the atmosphere changed significantly several times before humans evolved. So what does it matter that we measure a continuous increase in the concentration of these gases? Is it even possible for humans to perceptibly influence the vast energy system of the Earth through air pollution? Nature will settle everything, just as it has done for billions of years. But what will happen to us?
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Sep 28, 2022 | 09:48 am
Freund Tamás akadémiai elnök a tanácskozáson különösen fontosnak nevezte a kutatói életpálya népszerűsítését a középiskolás generáció körében.
Sep 27, 2022 | 09:39 am
A társadalmi változás pszichológiai indítékai és fékjei címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara az Akadémia Székházában. A tudományos ülés előadói Hunyady György nyomán értelmezték a rendszerigazolás[…]
Sep 27, 2022 | 00:00 am
A matroidok a lineáris függetlenség tulajdonságát megfogó absztrakt struktúrák a matematikában, ugyanakkor számos gyakorlati alkalmazásuk létezik, a hidak szerkezetének stabilitásvizsgálatától a piacok árazásáig. Az ELTE Matematikai Intézetében működő, Bérczi Kristóf vezette Lendület Matroidoptimalizálási Kutatócsoport részben teoretikus matroidelméleti, részben gyakorlati kérdésekkel[…]
Sep 23, 2022 | 09:22 am
Jövőre is folytatja Vendégkutatói Programját az Akadémia. A most meghirdetett pályázat lehetőséget kínál arra, hogy hazai kutatócsoportok világviszonylatban kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.
Sep 23, 2022 | 00:00 am
Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR