Falus András
20
08
04
12
Előadó
Immunrendszerünk kétélű kardhoz hasonlítható: egyrészt megvédi szervezetünket a kórokozó mikróbák támadásaitól és meggátolja a sejtek kóros burjánzását, másrészt pedig a szervezet saját anyagait megtámadva autoimmun folyamatok kialakulását okozhatja, túlzott működése pedig allergia kialakulásához vezethet. E folyamatok alapja az, hogy ép immunrendszerünk képes a saját és nem-saját struktúrákat megkülönböztetni egymástól és az utóbbiak ellen támadást indít. A káros reakciókat az immunrendszer működésének kisiklása okozhatja. Mindezek a folyamatok számos sejtféleség (köztük falósejtek, hízósejtek, limfociták) és különböző oldékony faktorok (pl. ellenanyagok, citokinek) sokrétű együttműködése eredményeként alakulnak ki.

Our immune system can be compared to a double-edged sword. On one hand, it protects us from the onslaught of causative agent microbes, prevents excessive cell reproduction and blocks the reproduction of diseased cells. On the other, it can attack the system's own material to create autoimmune processes, while over-activity may lead to allergic reactions. A healthy immune system is capable of differentiating between its own and foreign bodies and attacking the latter, but harmful reactions can be caused by the derailment of the immune system. All these processes develop as a result of multi-layered collaboration between cell types (including phagocytes, mastocytes and lymphocytes) and various soluble molecules (such as antibodiesa and cytokines).

Az asztma, a daganat- illetve a kóros elhízás korai felismerésében és leküzdésében segíthet az orvosi immunológia és a genomika, karöltve a számítástechnika új lehetőségeivel. Konkrét példákat mutatunk be ezen népbetegségek kezelésére az immungenomika komplex megközelítésével. A genomikai, rendszerszemléletű immunológia ma már nem elképzelhető magas szintű bioinformatika nélkül. Ez az immunbetegségek megelőzésének is teljesen új korszakát jelenti.

Medical immunology and genomics – hand in hand with the new possibilities offered by information technology – may help in the early recognition and cure of asthma, tumours and excessive weight gain. We introduce actual examples of the treatment of these conditions from the complex approach taken by immune genomics. The genomic systems approach to immunology today is unimaginable without high-level bioinformatics, which also heralds the dawn of an entirely new era in the prevention of immune diseases.

20
08
04
12
Előadó
A minket körülvevő és a szervezetünket alkotó világot – molekuláinkat, sejtjeinket, baráti körünket – egymásba ágyazott rendszerek hálózatnának foghatjuk fel. Az egyes alrendszereket többé-kevésbé ismerhetjük ugyan, bonyolult és váratlan kölcsönhatásaikat sokszor nem lehet számítással megjósolni. Így bár sok informatikai eszköz áll a rendelkezésünkre, az öröklött információ, a genom információtartalmának megértése mégis nehéz feladat. Az előadás utazásra hív a bioinformatika világába, ahol az emberi gondolkodás és a számítógépek együtt próbálják megérteni a molekulák nyelvét.

The world that surrounds and shapes us – our molecules, cells and circle of friends – may be understood as a network of systems embedded within each other. We may be familiar with some of the sub-systems, but we often cannot calculate their complex and unexpected interactions. And so, even though we have the use of a vast variety of informatics tools, understanding the information content of the inherited information, the genome, is a difficult exercise. This lecture invites the audience on a journey into the world of bioinformatics, where human thought and computers together attempt to understand the language of molecules.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Sep 28, 2022 | 09:48 am
Freund Tamás akadémiai elnök a tanácskozáson különösen fontosnak nevezte a kutatói életpálya népszerűsítését a középiskolás generáció körében.
Sep 27, 2022 | 09:39 am
A társadalmi változás pszichológiai indítékai és fékjei címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara az Akadémia Székházában. A tudományos ülés előadói Hunyady György nyomán értelmezték a rendszerigazolás[…]
Sep 27, 2022 | 00:00 am
A matroidok a lineáris függetlenség tulajdonságát megfogó absztrakt struktúrák a matematikában, ugyanakkor számos gyakorlati alkalmazásuk létezik, a hidak szerkezetének stabilitásvizsgálatától a piacok árazásáig. Az ELTE Matematikai Intézetében működő, Bérczi Kristóf vezette Lendület Matroidoptimalizálási Kutatócsoport részben teoretikus matroidelméleti, részben gyakorlati kérdésekkel[…]
Sep 23, 2022 | 09:22 am
Jövőre is folytatja Vendégkutatói Programját az Akadémia. A most meghirdetett pályázat lehetőséget kínál arra, hogy hazai kutatócsoportok világviszonylatban kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.
Sep 23, 2022 | 00:00 am
Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR