Pucsok József
20
04
09
27
Előadó
A biofizika eszköztárának szerepe a jövő orvostudományában. Az érpályákban keringő fehérvérsejtek felszíne tele van molekuláris antennákkal, amelyek képesek a külvilág üzeneteit felfogni és reagálni rájuk. Ez annyit jelent, hogy például megvédenek bennünket az így felismert fertőzésektől és idegen, kártékony anyagoktól. Baj akkor van, amikor ugyanezek a sejtek a beültetett szervet - szívet, vesét - is idegennek tekintik, és azt is el akarják pusztítani. Ugyanakkor ezek az molekuláris antennák tájékozódási pontokat jelenthetnek, amelyek alapján speciális gyógyszerek a károsan aktív sejteket felismerik és célzottan elpusztíthatják. A modern biofizika lehetővé teszi egyedi molekulák vizsgálatát, felismerését és manipulálását, aminek a révén csak azokat a sejteket célozzuk meg gyógyszereinkkel, amelyek károsak.
One of the major challenges for medical science is the precise targeting of medicines. If we can distinguish healthy cells from unhealthy ones we will have access to unprecedented therapies. To achieve this we need to learn about the membrane that separates the cell from the external world and acts as a communication surface to it. However, to be acquainted with the membrane is not enough, to cure we also need accurate tools that strike the medication home within the living organism. Flow cytometry, near-field microscopy and similarly sophisticated examination methods allow the mapping of the membrane and its cells in nanometric range. The molecules of the cell membrane are not formed accidentally but in a precise structure. With this knowledge, the individual cells can be precisely described and targeted. In addition, with the study of the molecules of the immune system, "magic bullets" can be produced to transport the medication molecules into the targeted cell. The practical usage of such research is not always obvious, yet knowledge obtained from basic research will lead to therapies. The path laid out by biophysics can lead to cures for hitherto incurable diseases.
Az embereket mindig is izgatta a teljesítményfokozás lehetősége az ókori olimpiáktól napjainkig. Az előadás bemutatja, hogy a gyógyszeripar történetében hogyan jelentek meg a klasszikus doppinganyagok, az idők során milyen kémiai és fizikai módszereket fejlesztettek ki a sportolók teljesítményének fokozására, illetve hogy milyen eljárások születtek a doppingolás elfedésére. Külön hangsúlyt helyez a hormonális teljesítményfokozó szerek megjelenésére és alkalmazására a különböző sportágakban. Végül szóba kerül majd a géndopping, amely a legújabb tiltott módszer a doppinglistán.
From the ancient Greek Olympics to modern times, man has been determined to enhance his sporting performance. The driving force behind a sportsman's preparation is the achievement of the best possible performance and with success comes glory. Anabolic hormones belong to the group of banned performance enhancers. Their long-term use leads to the development of liver disease and damages the heart vessels. The blocking of testosterone secretion causes men's sexual interest to diminish and atrophy of the testicles begins, eventually resulting in a complete inability to procreate. Genetics will play a leading role in future sports research, knowledge of genome-level differences will provide us with state-of-the-art data related to sporting performance. This will provide an opportunity to complement the results of traditional load tests with a genotype test. Genomic research in sport will reveal how performance can be developed in a range of diseases that result in muscle atrophy through the introduction of a gene that would modify muscle metabolism.
20
04
10
11
Előadó
A nanotechnológia alapvető célkitűzése olyan parányi szerkezetek előállítása, amelyek rendelkeznek az önszerveződés képességével, s az anyag tulajdonságainak molekuláris szintű szabályozásán nyugszanak. Bár a nanotechnológiára a 21. század ígéretes technológiájaként tekintünk, valójában ősidők óta létezik, hiszen az élő szervezetek molekuláris nanotechnológiát alkalmaznak, bennük elsősorban fehérjékből felépülő, önszerveződő molekuláris gépezetek működnek. Az előadás számos példával illusztrálva mutatja be a biológiai nanorendszerek ámulatba ejtő tulajdonságait, igyekezve arra is fényt deríteni, hogy mi teszi a fehérjéket különösen alkalmassá önszerveződő molekuláris gépezetek építésére.
Nanotechnology is aimed at influencing the structure of matter at the atomic level with the objective of developing tiny machines that are capable of self-assembly. Although we view nanotechnology as a promising 21st century technology, living organisms have been using nanotechnology since ancient times with great success. Self-organising molecular machines of living cells are mainly made of proteins which are able to fulfil complex functions in a highly controlled fashion: they catalyse complex chemical reactions, convert light, chemical and mechanical energy into each other, and can be used to develop linear and rotational motors or programmable assembly systems. The lecture explains what makes proteins particularly suitable for building self-organising molecular systems. Observing examples from nature indicates that molecular nanotechnology has enormous potential. Studying the organisational and functional principles of protein-based machines is valuable in creating or own future capability to build our own nanosize devices, perhaps even more remarkable than those seen in the natural world.
Hátraugró
Tudományos blogok
Feb 1, 2024 | 22:33 pm
UAntry, avagy uniós hatalmi viszonyok az ukrán csatlakozás után Zárt ajtók mögött az esetleges ukrán csatlakozás révén növekvő amerikai befolyásra figyelmezetett Orbán Viktor a Telex cikke szerint: Az ukrán csatlakozás révén a Baltikumtól Lengyelországon és Ukrajnán át akár Romániáig tartó, az Egyesült Államokhoz húzó blokk jönne létre, ami uniós[…]
May 7, 2023 | 15:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 05:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 19:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR