Kosztolányi György
20
06
03
20
Előadó
A Római Birodalom külpolitikáját tökéletesen megszervezték. A Pax Romana alapelve nem az "oszd meg és uralkodj" elve volt, inkább az, hogy Róma sehol sem szólt bele a provinciák vallási, gazdasági és törvénykezési életébe. Rómában minden erőszakkal meghódított vagy pénzzel meggyőzött szövetséges nép istenei szobrot kaptak, annak a multikulturális, bölcs szemléletnek megfelelően, amelyhez hasonlót egyetlen szuperhatalom sem tudott azóta tanúsítani. Ennek ellenére a perifériák intoleráns mentalitása behatolt a centrumba, és a birodalmi Rómát mind kulturálisan, mind politikailag szétverte. Mi volt ennek az oka?
The lecturer is a writer, who wrote his last novel, Captivity, on the basis of the events in the Roman Empire in the 1st century AC. The lecture is not about the novel itself, but on some lessons drawn from research done in a preparation of the book. The foreign policy of Rome was based on the religious, economic and legislative lives of the provinces. Ever since that time, no comparable multicultural, tolerant and wise approach could be seen from any of the superpowers. Nevertheless, the intolerant mentality of the peripheries penetrated into the centre and demolished imperial Rome both in cultural and in political terms. Rome's mentality underwent a deep change due to a new, unexpected religion, Christianity, originating from the provinces, emerging from a Jewry divided by antique globalisation and disseminating extremely fast. The history of the Roman empire represents a paradigm, its evolution is characteristic also for the fates of subsequent empires - it warns, as Seneca said: he whom you conquer today, will subjugate you tomorrow.
Az ember évezredek óta nagy érdeklődéssel fordul az öröklődés felé, melyből az elmúlt 100 év alatt tudomány született. A genetika kérdései a legkülönbözőbb területeken keltenek túlzott elvárásokat, illetve indokolatlan félelmeket. Eközben a genetikai módszerek alkalmazása az orvosi gyakorlat, az egészségmegőrzés rutin folyamataiban mindennapossá vált. Az előadás segít eligazodni a sokarcú klinikai genetikában, a konkrét lehetőségek, az elvárások, remények és bizonytalanságok között.
The continuous development of biotechnology over the past decades has resulted in a giant leap in the research of medical biology by the end of the 20th century. The most spectacular product is undoubtedly the virtually complete mapping of the human genome and the sequence of its base pairs. Many believe that this is the most valuable information mankind has ever possessed and consider the announcement as a watershed event in the history of science. Now there is a real opportunity to interpret, on the level of molecules, all biological, physical and mental attributes of man, the unique properties of and the varieties within the human population and the causes behind certain people's higher probability to develop some diseases. In addition to the original medical side, genetics has taken on ethical, legal and philosophical meanings and has become a system of concepts interpreting human existence in its own complexity. We need uniform international professional, legal and political regulation to ensure that this newly acquired knowledge works to the benefit of humankind.
20
06
04
03
Előadó
A genetikailag módosított szervezetek, főként a növények társadalmi fogadtatása szélsőségek között mozog a teljes elutasítástól kezdve a korlátozás nélküli felhasználás szorgalmazásáig. Az géntechnológiai úton előállított növények termesztése egy évtized alatt elérte a 91 millió hektárt világszerte. Lesz-e ezeknek a precíziós növényeknek szerepe a világ élelmezésében, rejt-e kockázatot a környezetre és az ember egészségére a technológia széleskörű elterjedése?
Genetically modified (GM) plants have already been cultivated for more than ten years with commercial purpose. The initial 1.6 million hectare per year expanded to more than 91 million by now. The expansion of the plant species produced by precision plant improvement is characteristic mainly of the most developed and the fastest developing countries. But this cropland that can be considered significant by today is limited to four plant species: maize, soybean, cotton and rape. The plants are mainly resistant to the new and efficient herbicides and/or insects. This latter characteristic significantly reduces the amount of pesticides used in the cultures in question. This molecular plant improvement used more and more widely meets many challenges. It guarantees a supply with sufficient quality and quantity foodstuffs and industrial raw material for the ever growing population of the globe, with continuously decreasing water resources per head and changing environmental conditions, on more efficient and smaller agricultural cropland.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR