Iván László
20
04
04
26
Előadó

Az emberiség fejlődéstörténete során a legkeményebb és legkeservesebb harcát a napi betevő falat megszerzéséért vívta. Azt gondolhatnánk, hogy ezt a harcot a 20. század végére, a 21. század elejére világméretekben megnyertük. A helyzet azonban ellentmondásos, mert világunkban egyszerre van jelen az éhínség és a bőség. Az emberiség egy része, 800 millió ember alultáplált, közülük 300 millió éhezik, és naponta 23 ezer ember pusztul el éhhalálban, míg a világ gazdagabb felén évente sok százezer ember korai halálát okozza a bőség, a szinte járványszerűen terjedő elhízás és a nyomában járó civilizációs betegségek. Az előadásban az anyagcsere biokémiájáról szeretnék beszélni, és azt bemutatni, hogy táplálkozásunk, mindennapi kenyerünk, illetve a táplálék abszolút vagy relatív hiánya hogyan befolyásolja egyes szerveink működését, és ezen keresztül egész életünket.

From very early times one of Mankind's greatest problems has been the provision of food of sufficient quantity and quality. Now this has become the problem of billions. Alongside this is the contemporary problem of overeating that is now causing the poor health and even death of many people. While we have gradually developed mechanisms to resolve the problems of starvation, this is not true for overeating, largely because this is a relatively recent phenomena. Metabolism is the sum of the biological processes through which aliments entering or stored in the organism are broken down, produce energy or form new molecules. A hormone called insulin is the most important regulator of the metabolic process, providing the optimal sugar level in the blood. In a normal case the amount of food taken into the body is the same as the body utilises. Permanently increased energy intake leads to adiposity, which, above a certain level, considerably increases the likelihood of certain illnesses: these are the so-called 'first world' conditions, of which diabetes type 2 is the most important. Insufficient food intake leads to a state of starvation, although there are numerous bio-chemical mechanisms to ensure that a man can stay alive for weeks without any food whatsoever. Obesity is one of the greatest problems of modern civilisation. Fighting obesity is possible on two fronts: decreasing food intake or increasing food utilisation. The decrease of food intake through diet is successful in the long term only if it is accompanied with complex changes in our food intake and our way of life. Our optimal weight can be best achieved with a balanced diet and regular exercise.
Az emberiség története elválaszthatatlan az öregedéssel kapcsolatos kérdésektől. A hosszú, betegségektől mentes és termékeny élet mindnyájunk vágya. Elődeinkhez képest ma soha nem látott ideig élhetünk, de mi a helyzet az életminőség problémájával? Az egyre több, egyre idősebb ember betegségben és nyomorúságban vagy testi és szellemi frissességben fog élni? Az előadás visszatekint az öregedés kultúrtörténetére, megvizsgálja a gerontológia (az idősödés kutatása) legfőbb kérdéseit, és bemutatja az öregedés tudományos kutatásának jelenlegi állását.
The wish to understand the process of ageing is as old as mankind itself but scientific research into ageing started only a few decades ago. Gerontology is a multi-disciplinary science, the purpose of which is to learn about ageing and to guarantee the best possible quality and longest possible duration of life. Although there is still no definite answer to the question of why we grow old, the most plausible is that it cannot be associated with an actual process. There are new problems concerning ageing: life expectancy has doubled in developed countries over the past hundred years, but this only means the number of years one can expect to live, and not the quality of life during these years. The other major problem is the dramatic increase in the number of elderly people: who will support these people if they can no longer work and what kind of life can they expect? A continuous increase in the number of elderly people can be seen in all developed countries, and the life expectancy of men is shorter than that of women everywhere. Caring for an increasing number of elderly people is a problem not properly solved anywhere - different cultures are searching for an answer to this issue within the social network or through technology. People living today will probably live a longer and better quality life than ever, especially if technological development continues at the current rate.
20
04
05
10
Előadó
2004-ben ünnepeljük Balassi Bálint születésének 450. évfordulóját. Az előadás - rendhagyó módon - nem a szokványos életrajzi, stilisztikai vagy poétikai oldalról közelíti meg az első magyar költő életművét. Azt próbáljuk meg rekonstruálni, hogy milyennek tervezhette Balassi kötetét, mely csak másolatokban maradt ránk; szó lesz továbbá a vele kapcsolatos irodalomtörténeti kutatásokról s mindezen keresztül az első információs forradalom egyik legfőbb találmányáról, a könyv ma ismert és a jövőben lehetséges formáiról.
On the occasion of the 450th anniversary of the birth of Bálint Balassi, the lecture deals with the poet's plan of a secret renaissance as reconstructed in an e-book edition today. In 1964 the literary critic, Rabán Gerézdi, expressed the hypothesis that the 'Balassa Codex' manuscript including Balassi's poems bears the traces of conscious editing, and that Balassi actually planned three cycles composed of 33 poems. It was assumed, that all distortions were caused by the supposed 'primary copier' who copied Balassi's poems in his book in 1589-1590, but did not understand the composition of the volume and corrupted it in the best places. In the 1990s it was discovered that no text distorting 'primary copier' existed. The artistic structure of the poems, preserved in the 'Balassa Codex', were, so to speak, spoiled by Balassi himself. The basic structure of the volume is defined by the poet's lyric autobiography. In this we find interpolated a sub-series of religious poems and one casting a dubious light on his love. The new reconstruction of the volume of poems is included in the critical edition of Balassi's works published on the Internet. The combinatorial possibilities of the e-book were inspired by renaissance and baroque bibliographical works of art.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Jul 30, 2021 | 00:00 am
A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új[…]
Jul 28, 2021 | 00:00 am
Megújul az MTA Vendégkutatói Programja, amely immár a teljes kutatói közösség számára kínál lehetőséget, hogy világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatókat vonjanak be hazai kutatócsoportok munkájába.
Jul 26, 2021 | 10:45 am
A bölcsészet- és társadalomtudományokkal foglalkozó neves Brit Akadémia (British Academy) tagja lett É. Kiss Katalin nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Jul 22, 2021 | 00:00 am
Az éghajlatváltozás hatásait egy eddig még kevéssé vizsgált terület, a nagyskálájú légköri szennyeződésterjedés kapcsán tanulmányozta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Haszpra Tímea, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének tudományos főmunkatársa. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
Jul 20, 2021 | 00:00 am
A 19. század egyik kimagasló alakja, a költő, filozófus, kritikus, a hazai folklorisztika megalapozója, Erdélyi János és fia, Erdélyi Pál irodalomtörténész kéziratos hagyatékát mostantól az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi és gondozza. Az Erdélyi-tárban[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR